Köszönet a recenziós példányért az írónak!
Ez a tükör megmutatja az igazi arcod, mert a maszk mögé lát. Akkor követted el a legnagyobb hibát, amikor olvasni kezdtél. Így lettél cinkosommá. Öltem, te pedig gyönyörködtél a művemben. És élvezted! Élvezted olvasni a szenvedés evangéliumát! Talán nem töltött el örömmel, amikor a füledbe suttogtam a borzalmakat, amelyeket Te soha nem mertél volna elkövetni? Én beszélek ám most is, igen, igen, ott a fejedben! Bizony, hogy örültél! Tudom, hogy igen. És Te is. Csak az örömöd ott rejtőzködik a sötétben, a maszk mögött!
|
Fülszöveg:
★
„Hát nem vetted észre, hogy a betűk mögött egy tükör van elrejtve? A saját képmásodat látod. Ez a tükör megmutatja az igazi arcod, mert a maszk mögé lát. Akkor követted el a legnagyobb hibát, amikor olvasni kezdtél. Így lettél cinkosommá.” – Tom Query nem kegyelmez az olvasónak sem.
A szerző első önálló kötete olyan borzalommal teli rémmesék, thrillerek és fantasztikus történetek gyűjteménye, melyek túlmutatnak az öncélú vérontáson. A Poe és Lovecraft nyomdokaiba lépő ötször három novella a halál állomásait járja végig, de a bennük felmerülő konfliktusok és gyötrelmek forrása egészen hétköznapi, mulandó létünkben keresendő. A szereplők szó szerint kerülnek kés alá egy-egy filozófiai-pszichológiai kérdés boncolgatása közben, testileg is megjelenítve ezzel az elme és a lélek pusztulását. Az események hátterében meghúzódó okok viszont mindannyiunkat érintő problémákra vezethetők vissza. Ettől válnak Tom Query írásai egyszerre hátborzongatóvá és emberközelivé, legyen szó valós vagy túlvilági lényekről, gépszörnyekről vagy virtuális teremtményekről.
Könyv információk:
Eredeti megjelenés éve: 2015
Publio, 2015 E-könyv ISBN: 978-963-424-070-9 Nyomtatott ISBN: 978-963-424-069-3
|
(Az értékeléshez olvass tovább! ⇩⬇ ⇩⬇⇩)
Szerintem:
★
Elöljáróban:
A KÖTET KEMÉNYEN (18+)!
Többször nekrofil-, vérfertőző- és durva szexuális aktusokra kerül benne sor!
- Én szóltam. :)
![]()
Tartottam a kötettől, mert találkoztam már – számomra – érthetetlen és zagyva novelláskötetekkel, amiket nem is olvastam inkább végig… Ha valamihez hasonlítanom kéne ezt a gyűjteményt, akkor nekem Clive Barker: Vérkönyvekkötetéhez hasonlított, amit nagyon szerettem. (Akinek az tetszett, annak ez a kötet is tetszeni fog.)
Izgalmas, sokféle történetet és műfajt felvonultató, elegyítő kis kötet lett ez, amiben minden novella olyan, mint 1-1 fincsi esti rémmese. Az elején enyhén Stephen Kinget idézte, majd Clive Barkeres utánérzés alakult ki bennem, aztán ahogy haladtam a történetekkel el-elmaradoztak a nagy inspiráló szellemek. A maguk groteszk, beteg, kezelendő, bizarr módjukon egyedivé váltak a történetek. Tetszettek!
A borítónem illik a történethez és nekem nem is igazán tetszik. Valami sokkal sötétebb, fekete palettával dolgozó, komor és mégis ijesztő borító jobbat tenne a kötetnek.
Az én kedvenceim – sejthető módon – az online világgal, a virtuális valósággal kapcsolatos sztorik és a fantasyk voltak. Igazán sötét, igazán véres és igazán csavaros volt mindegyik.
Kedvenc novelláim:
Lacrimosa, Nekrológ
A vörös ruhás nő, Emlékezz!
Összesített értékelés: 4,5*
*(~4,3)
De a kedvenceim felhúzták.
Ajánlás:
Horror-rajongóknak.
Stephen King és Clive Barker fanoknak.
Mindenkinek, aki bírja – ne adj Isten: szereti - a nagyon véres és szexuális perverzióval (is) foglalkozó történeteket.
Dark fantasy, disztópia és sötét történet kedvelőknek.
Bővebben az egyes novellákról:
★
Az összesített értékelés az egyes novellák csillagszámaiból jött össze. A kötet összesen 17 történetet tartalmaz: 1 bevezető, 1 lezáró történetet, illetve 5 nagy csoportot, amelyekben 3-3 novella van. Mindegyik történet egyedi – így egyedként is csillagozom őket. (Én nem találtam találkozási pontokat, bár hasonlóságot igen.)
Sír
4 ☆☆☆☆
Hangulatos bevezetője a kötetnek. Elég rövid, de felütésnek tökéletes. Parás történet egy sírkertből.
I. Elutasítás
Tükröm, tükröm
5 ☆☆☆☆☆
A Tükörember legendáját beszéli el ez a történet. Különösen szerettem az Alice és a (fehér) nyúl beütése kapcsán, a felbukkanó Tükörország miatt. A novella sorozatgyilkosságokkal foglalkozik. Nekem bejött, menő sztori.
Repedések
![]()
(Online olvasható a szerző oldalán Edgar Allan Poe halálának 166. évfordulójának tiszteletére! REPEDÉSEKonline)
3 ☆☆☆
Sötét fantasy történet egy árulásról és egy örökké tartó szerelemről, a kellő misztikus vonulattal. Izgalmas kezdetű történet, bár a vége nekem nem igazán jött be igazán. Annyira sajnáltam csóri főszereplőt…
Nyomor
5 ☆☆☆☆☆
Ez egy poszt-apokaliptikus világban játszódó tolvajos, graffitizős történet, aminek a szereplői fiatalok. Három testvér történetét meséli el, bár elég szomorúan, de még így is imádtam. Sokkoló, de jó!
II. Düh
A vörös ruhás nő
4 ☆☆☆☆
„Olvastam volna még”-kategóriás történet, ami a virtuális valóságban játszódik és disztópia. Tényleg csupán a világ egy szeletét ismerjük meg benne, de az annyira jó, hogy érdekelne még.
Babaház
5 ☆☆☆☆☆
Zseniális! Beteg. Ijesztő. Pszichopata!
Emlékezz!
5 ☆☆☆☆☆
Ismét egy történet, amiben a virtuális valóság játszik főszerepet. Nekem jobban tetszett, mint az előző hasonló, mert jobb volt és kidolgozottabb. DE MEGINT MARHA KEVÉS! Olvasnám még!
III. Alkudozás
Oidipusz szonáta
3 ☆☆☆
Már a címéből kiindulva is FÚJ-kategóriás, de legalább lelkileg felkészített némileg a várható dolgokra. (18+) szintű megrázó cselekmény. Durva, groteszk, gusztustalan és felháborító volt. Mind a nekrofília, mind a vérfertőzés a cselekmény részét képezi, de még ha ezek miatt le is vonok 1-1 csillagot – marad még elég, hogy mutassa: a történet JÓ.
Lacrimosa
5* ☆☆☆☆☆
IMÁDTAM! Még nem találkoztam könnyvámpírokkal és bár butának is tűnik a dolog, engem megvett magának! Ismét egy durva történetről van szó, a felbukkanó kínzások fájtak. Viszont ezt a sztorit szerintem mindenkinek el kéne olvasnia.
Acidparty
4 ☆☆☆☆
Szexes-durva történet, ami pár gazdag srácról szól, akik annyira elviselhetetlenül unszimpatikusak voltak számomra, hogy nem igen fájt, ami velük történt. A történet boszorkányos, lélekgyűjtős, drogos, erőszakos, de szépen megírt és élvezetes történet.
IV. Depresszió
„Békalány”
5 ☆☆☆☆☆
A történet három szóban: izgalmas, durva és szókimondó! Bár nem tűnt szimpatikusnak számomra a történet Békalánya, a végére már-már sajnáltam szegényt… Egyébként is bántalmazás és kirekesztés ellenes vagyok…
![]()
Alvajáró4 ☆☆☆☆
Pszichopata, horrorisztikus dark fantasy. Jó volt.
Testek a padlástérben
4 ☆☆☆☆
Szépen felépített teremtéstörténet, ami „haláli” volt és tök jó. Persze gusztustalan is volt és nekrofil is és beteg is! A kötet vége felé egyre sötétebbek, egyre durvábbak a horrorok.
V. Belenyugvás
APA
![]()
5 ☆☆☆☆☆
HORROR-TÜNDÉRMESE! Annak ellenére, hogy egy borzalmas sztorit kaptam, amiben mind vérfertőzés, mind szodómia felbukkant – mégis szerettem ezt a történetet. Nagyon jó volt a tündérek kialakulásának beteg és sötét legendája/sztorija. Meredek, nagyon meredek volt az egész, de jó!
Halott városok
4 ☆☆☆☆
Szép, szomorú történet. Szívhez szóló. Megfogott és kellett is ez a felszusszanás a sok borzalom közepette.
„Az ész álma szörnyeket szül"
4 ☆☆☆☆
Hangulatos, élvezetes szösszenet egy festőről, aki képes a valóságra festeni… ha akar. Mondjuk én rémesen gyűlöltem a festőt, de a párbajt szerettem.
Nekrológ
5* ☆☆☆☆☆
Nagyon jó lezárása a kötetnek, tökéletesen van elhelyezve ez a novella. Még a könyv végén odavág valami iszonyatosan nagyot az olvasónak. Ez is olyan, hogy mindenkinek olvasnia kéne.
Interjú az íróval - Tom Query válaszol
★
1.) A kötetben több műfajban írsz (sci-fi, disztópia, misztikus, dark fantasy, fantasy, horror és ezek keverékei). Melyik műfaj áll hozzád a legközelebb? Melyikben írsz, melyikben olvasol a legszívesebben?
Úgy érzem, hogy mindig a horror műfajából indulok ki. Arra törekszem, hogy félelmet keltsek. De ha megmaradnék a horror műfaji konvenciói, korlátai között, az elég unalmas lenne. Nemcsak az olvasónak, hanem nekem is. Ezért arra törekszem, hogy más műfajokat, alműfajokat is játékba hozzak.
Az írásomra és a stílusomra is nagy hatással vannak az aktuális olvasásélményeim. Szinte bármit szívesen elolvasok, és valamilyen módon beépítem saját magamba, ezzel az írásaimba is. Olyan nekem az olvasás folyamata, mintha a befogadott betűk lebomlanának és újra felépülnének egy másik struktúra köré. De ez talán egy kicsit elborult művészes gondolatnak tűnhet ( :) ).
2.) A kedvencekről kérdezni nehéz, mert általában sok kedvence van az embereknek, de engem érdekelne, hogy ki a kedvenc íród? Melyik könyv a kedvenced? Kik, mik inspirálnak?
![]()
Stephen King az én Andersenem. Alig tudtam még olvasni, amikor az általános iskolai könyvtárból kicsempésztem a Rémálmok és lidércek második kötetét. Ha kedvenc könyvet kéne választani, akkor ez lenne az. Bezárkóztam a nagymamám egyik szobájába, és ott olvasgattam titokban. Amikor aztán visszavittem a könyvet, nagyon megszidott érte a könyvtáros.
Legnagyobb hatással tudományos munkák vannak rám, mert ott találkozom olyan problémákkal, amelyekre csak a fikció keretei között adható válasz. Mintha az egésznek egy pszichológiai-filozófiai kérdéskör lenne a motorja, más olvasmányélményeim pedig csak a vázat adnák hozzá.
3.) Mi alapján válogattad be éppen ezeket a novellákat a kötetbe? Melyik a kedvenc történeted a kötetből, ha van ilyen?
A fejezetcímek a halál feldolgozásának fázisai Elisabeth Kübler-Ross svájci pszichiáter felosztása alapján. Ennek alapján alakult ki az a koncepció, hogy az ötször három történet elé kerüljön egy nyitó (Sír) és egy zárónovella (Nekrológ). A korábbi munkáimat nem tartottam elég jónak, elég kiforrottnak a kötetben való megjelentetésre (nem mintha most nem tudnék még hova fejlődni, haha). Kulisszatitok a kötetről: a szerkesztés úgy zajlott, hogy odaadtam a múzsámnak a tizenhét novellát, ő korrektúrázta és rendszerezte őket, így alakult ki a jelenlegi sorrend és az egyes fejezetek tartalma.
A kedvenc történetem a Nekrológ, mert abban mesélem el, hogy tulajdonképpen mit is csinálok, hogyan mesélek - ha szabad így fogalmazni.
Köszönöm szépen a válaszokat és köszönöm, hogy olvashattam a történeteidet!
Kedvcsináló idézetek:
![]()
★De hátra volt még a járvány harmadik szakasza. Minden élőlényen úrrá lett az őrület, mely ledöntötte a morális törvény által szabott határokat. Állat és állat, ember és állat, ember és ember egymás testébe vájt. A halál volt a legkegyesebb dolog, ami csak történhetett az arra tévedővel. A fajtalankodásban rejlő romlott élvezetek aláásták a szeretet minden megnyilvánulását. Üzekedés, szodómia, szexuális együttlét öregekkel, gyerekekkel, halottakkal, tárgyakkal és állatokkal, a kéjelgés legdurvább formái, merev hímtagok, nedves testnyílások, cserélődő testnedvek, ondó és ürülék, kiáltások, sóhajok és rengeteg vér, az őrület ezernyi mosolygó és jajgató arca. Szodoma, a szemérmetlen bűn eltörpült a birodalom fertője mellett.
(APA (Karácsonyi tündérmese a virradat fényénél))
★
Ha ideálisak a körülmények, először lassan, lopakodva haladok felfelé, akár egy őz, utána trappolok, mint egy vaddisznó, végül egy negatív lavinaként rázúdulok a tudatra. Igen, maga vagyok az Őrület, vagy – ahogy szegény, freudista Edgár mondaná – Az Ősvalami.
Ma sincs vége a mesének. Ma sincs vége, sosincs vége…
("Békalány")
★
A költözéssel két nap alatt végzett. Egész magánélete elfért néhány ócska, kopott bőröndben. Fontosabb iratok, néhány ruha, egy-két háztartási eszköz – ennyit hozott magával az első napon. Fényképei, kabalái, kacatjai – emlékei – sohasem voltak. Felesleges dolgoknak tartotta őket, amelyek csak hátráltatják a tudáshoz vezető ösvényen. Az sem nagyon érdekelte, hogy rengeteg régi dologra, főleg a gyerekkorára, képtelen visszaemlékezni. Amikor megpróbálta, csak ürességet talált. Mintha tátongó szakadékba nézett volna, amely nem néz vissza rá. Az emlékek elvesztek. Helyükre elméletek, definíciók, számok és függvények kerültek. Ilyen egy számítógép: ha nincs elég hely, szinte bármit le lehet törölni, ami nem kell.
(Testek a padlástérben)
★★★★★
★★★★★
OhMajGod… Könyves udvarlás, értjük? 
