Hagyjatok! Olvasok!

Köszönet a recenziós példányért az Athenaeum kiadónak!

– NENENENENENENE!!! Ne tegyen bele cukrot! Az istenért! Nem kell bele. Tejet se. A mi kávénk így jó, ahogy van. Ahogy kihoztam. Így igya.

A pincér lekapja az asztalról a cukortartót és a tejkiöntőt. Nem érti, ki és miért rakta ki.

Fülszöveg:

♨

Aki régóta jár kávéházba, a legtávolabbi asztaloknál folyó beszélgetéseket is meghallja, sőt azt is meglátja, amit nem is lát. Kifejlődött a kávéházi pillanatok iránti érzékenysége, érzi a történeteket, és ha ez a személy éppenséggel író (történetesen Maros András), fel (le) is jegyzi őket. Egész nap a kis, kerek asztalnál ül, ihlet helyett azonban mindig mást kap – egy beszélgetés foszlányát, a pincér és a vendég közt sorsdöntő ütközetet, egy első randevú ügyetlenkedéseit, egy utolsó szakítás fojtó csendjét, ravasz tekintetű üzletemberek vitáját, egykori osztálytársak gúnyolódásait, egy család újraegyesítésének reménytelen kísérletét, magányos vendégek sértődéseit. Ha az olvasó csak feleannyira szórakozik a történeteken, mint a szerző (miközben írta őket), már megérte ezt a könyvet kézbe venni.

Könyv információk:

Athenaeum, Budapest, 2015

160 oldal · keménytáblás

ISBN: 9789632935119

Illusztrálta: Helmut Kruse

Megvásárolható ITT:

Líra.hu

/dedikált példányok korlátozott számban/

Szerintem:

♨

Tipikusan meglátni és megszeretni típusú találkozás volt részemről – ~~gyógyuló~~ koffeinfüggőként már a borítóba és a címbe belebolondultam. Fellapozva szembesültem azzal, hogy illusztrált kiadványról van szó, de a védőborító alatt lapuló cappuccino színű keménytábla is tetszik!

A tartalma megfelel a fülszövegben ígérteknek, berántja az olvasót a kávéházba, ahol kényelmesen üldögélve-kávézgatva a röpke történetek megelevenednek körülötte. A főiskola idején a fél életemet a fősuli melletti kávézóban töltöttem és tényleg úgy éreztem magam, mintha megint ott ülnék a Juniorban; körülöttem beszélgetnek, vitatkoznak vagy suttogva próbálnának eszemét cserélni mások.

Döbbenetes élmény, örülök, hogy Maros András ennyire hegyezte a fülét és lejegyezte a hallottakat. Az illusztrációk elképesztőek, főleg a nyers, mégis megragadó kávézó témájú faszén-rajzok. (Ajánlom az illusztrátor oldalát: lessétek meg a műveit!)

Nem minden sztori a kávé körül forog, többnyire a kávézóba betérő emberek allűrjeit, beszélgetéseit vagy az ott dolgozók és a vendégek párbeszédeit olvashatjuk vagy a szerző saját élményeit. (Én ez utóbbiakat nagyon szerettem, főleg a dupla eszpresszós vázlatbakit. (Ld.: a Kedvcsináló idézeteknél lent.))

Humoros, néhol melankolikus és abszolút hozza a kávéházi hangulatot, amit a cím ígér!

Értékelés: 5

Ajánlás: Karácsonyi ajándéknak, amennyiben van kávézni szerető vagy kávéházba járogató ismerősünk. Tuti értékelni fogja! A rövid, csattanós történetek kedvelőinek. Az igényes és hangulatos illusztrációkat szeretőknek.

Továbbá szeretettel ajánlom mindenkinek a könyv bemutatóját, amit stílusosan egy kávézóban ejtenek meg. Sajnos nem pesti lévén a jó dolgokból rendre kimaradok, de aki teheti, menjen el és igyon meg egy kávét az íróval! (Illetve mesélje el, milyen volt! :))

Könyvbemutató:

♨

Időpont: 2015. 12. 08. 18:00

Hol? Jedermann Café, Budapest, Ráday utca 58., 1092

Az esemény fent van a facebookon is.

Sok szeretettel meghívunk minden kedves érdeklődőt 2015. december 8-án 18 órára a Jedermann Caféba, ahol Maros András Kávéházi pillanatok című könyvéről Király Levente beszélget a szerzővel.

Az est folyamán fellép: Juhász Attila (zongora) és Piri Béla (bőgő)

A belépés ingyenes!

♨

Kedvcsináló idézetek:

♨

TISZTELT VENDÉGEINK!

Kérjük, hogy aki elkésett a kávéházunkba megbeszélt találkozójáról, az itt, a helyiségben, a hátralévő öt méteren már ne próbálja meg behozni a késést. Egyrészt mert az asztalok között rohangálva könnyen összeütközhet a munkájukat végző felszolgálóinkkal, másrészt mert a sietésnek ez a fajta látszata képmutatás az Önre várakozó társaság felé, még ha bűntudatos képet erőltet is magára.

Az utcán tessék máskor jobban sietni. Köszönjük.

♨

Az ÍRÓ BERONT A KÁVÉHÁZBA, hogy villámgyorsan papírra vesse a megrendelt, határidős cikk vázlatát, ám a dupla eszpresszó, amit egy korttyal magába dönt, nem a megfelelő agyterületet stimulálja – a cikk vázlata helyett a következő sorokat firkantja jegyzetfüzetébe: Bodorkos Ottó orvosoktól lopott hormonpótló port hozott Szolnokról (sószórós hótolón), holott nyolc hordó borról volt szó, oportóról.

♨

A PINCÉR FELVESZI a kedvesen mosolygó házaspár rendelését.

– Egy kapucsínót kérek – mondja jókedvűen a férfi.

– Én is – vágja rá a nő. – De lehet, hogy előtte… előtte egy Jókai-bablevest extra csülökkel, külön tálba tejfölt, utána egy borjúbécsit hasábbal, uborkasalátával. Az uborkasalátát jó fokhagymásan.

– És akkor utána még kapucsínó? – kérdezi a pincér.

– Persze – feleli a férfi a nő helyett. – Kávézni ültünk be.

♨ ♨ ♨ ♨ ♨

Köszönöm a figyelmet! Kávézzatok egy jót!

A képek a posztban mind az illusztrátor munkái!

♨ ♨ ♨ ♨ ♨

Már nagyon karácsonyi hangulatom van: karácsonyi körömlakk-témák a kezemen, karácsonyi könyvek olvasása a kihívásokhoz, mindenféle ünnepi/karácsonyi + romantikus filmek vannak terítéken nálunk napok óta, forralt bor-főzés is lesz a napokban – már bevásároltam. (No para, szépen elfőzöm az alkoholt és rommá fahéjazom meg szegfűszegezem általában ~~és ez nem egy alkesz reklám volt~~. :D)

Lassan felkerülnek az ablakba a villogók és elkezdjük előtúrni a többi karácsonyi díszt is. Jöhet a fenyőfa, a süti tervezés, még több karácsonyi film megnézése még egy nagytakarítás. Meg az ajándékcsomagolás, meg a nemtudommik… Hangulat az van, de legszívesebben valami plázában tekegernék ötletet lopva a díszítéshez, ajándék tippekre vadászva vagy csak úgy sétálgatnék a hatalmas Karácsonyba öltöztetett utcákon, miközben All I Want For Christmast nyekereg a My Chemical Romance a benti rádióban. :D És akkor arról még egy szót se ejtettem, hogy alig várom a karácsonyi horrorokat, főleg az új Krampuszt (2015)! =^.^=

Egyelőre viszont egy karácsonyi tematikájú book taget hoztam mindenféle infóval és kérdéssel. Az eredeti taget idén találta ki egy youtuber – Novels and Nonsense, amit < ITT> találhattok!

❖❖❖❖❖

A kérdések:

1) Várakozás: A Karácsony igazi izgalma! ~ Melyik könyv megjelenését várod a legjobban? (Vagy mely könyvekét?)

Melissa Landers: Elválasztva (Elidegenítve 2.) - Mivel nemrég olvastam az első részét (Elidegenítve), így most ennek a folytatására vágyom a legjobban.

2) Karácsonyi dalok és énekek: Egy könyv vagy író, ami/aki ha szóba kerül, akkor csak dicshimnuszokat tudsz zengeni róla?

EGY? Maradjunk kettőben! Mármint két író és két könyv, bár ez még így is elég húzós, szóval akkor most olyan kedvenceket írók, akikben nem láttam (még eddig) hibát. :D (Persze simán mondhattok nekem hibákat velük kapcsolatosan, de mintha falnak beszélnétek – számomra tökéletesek.)

Írók:Dan Wells és Rick Riordan.

Könyvek:Ernest Cline: Ready Player Oneés Erin Morgenstern: Éjszakai cirkusz

3) Mézeskalács házak: Melyik könyvnek vagy sorozatnak van a legjobban felépített világa?

Általában olyan könyveket olvasok, amelyeknek a világába NAGYON NEM szeretnék belekerülni, szóval nehéz választanom. Egy jól felépített világ olyan, ami hívogató is, nem?

Minden álmom a HARRY POTTER univerzumban élni, iszonyatosan jól kitalált és felépített a világa, de nagyon bírom PERCY JACKSONés Lev Grossman varázslós világát is.

(Idetartozó bejegyzések: A varázslók, Percy Jackson és a többiek, Harry Potter)

4) A Karácsonyi Ének: Kedvenc (karácsonyi) klasszikusod vagy egy (karácsonyi) könyv, amit nagyon el akarsz már olvasni

Kedvencek:

Charles Dickens: Karácsonyi ének (moly link)

Christopher Moore: A leghülyébb angyal (moly link)

Szeretném elolvasni:

Agatha Christie: A karácsonyi puding

Terry Pratchett: Vadkanapó

5) Karácsonyi édességek: Melyik könyvet szeretnéd megkapni Karácsonyra?

Mármint most jönne az, amikor

EGY DARAB könyvet mondok???

HAHAHA. Szóval, itt a listám:

Ernest Cline: Armada

Stephen King: A búra alatt

David Levithan – John Green: Will & Will

Vivien Holloway: Végtelen horizont

Ursula Poznanski: Erebos

Jane Austen: Emma

…és a többiek a kívánságlistámon: itt! :D

6) Gyertyák az Ablakodban: Melyik könyvtől érzed azt a puha, bolyhos, meleg átölelős-érzést?

Neil Gaiman: Szerencsére a tej

Ismét ez a könyv. Nem is tudom, hogy volt-e egyáltalán book tag, amiben NEM merült fel. :D Viszont ragaszkodom hozzá, hogy ettől a könyvtől szeretve érzem magam, boldoggá tesz és a többi és a többi... SZERETEM!

7) Karácsonyfa meg a díszek: Melyek a kedvenc (karácsonyi) borítóid?

Vavyan Fable: Szennyből az angyalés Mennyből a csontváz

Meseanyó könyveit se tudom kihagyni sosem a book tageimből – azért sokat nyom a latban, hogy évekig rajta nevelkedtem, szocializálódtam. :)

8) Karácsony öröme: Mi a kedvenced a Karácsonyban és/vagy melyek a kedvenc karácsonyi emlékeid?

Én a legjobban a közös Karácsonyi ebédeket szeretem. Minden évben minden fontos, közeli családtagom ott van aznap az asztalnál – előtte beszélgetünk, utána csomagokat bontunk és hesszelünk. Csak élvezzük egymás társaságát. Nem kell sok embert elképzelni (anya, apa, öcsém, nagyim, én meg a kutyum – ennyien vagyunk csak).

Legszebb karácsonyi emlék? Bármelyik év, amikor a mostanra már hiányzó két tag is velünk ebédelt a Karácsony-napokon.

Kiket hívok meg a tagre?

@NFLGirlt és az egész Book Tages zónát! :)

De ahogy ajánlani szoktam: raboljátok szabadon!

(A fordítás saját – szóval, ha valakinek eszébe jut az eredeti kapcsán egy szebb megfogalmazás, akkor hajrá! Bátran fogalmazza át, nekem ennél jobbra nem futotta. :))

❖❖❖❖❖

Jó olvasást! Köszönöm a figyelmet!

Képek a Pinterest tábláimról.

❖❖❖❖❖

alcím: A rémület bútoráruháza

A centrifugális erőt kihasználva emlékezetkiesést és ájulást okozó LITTABOD fáradhatatlan rotációs gép, mely megzabolázza és tested ellen fordítja a természet nyers erejét.

Ha szerencsés vagy, hányingerben, vagy akár maradandó agykárosodásban is részed lehet.

világos nyír, sötét nyír és szürke tölgy színben választható

236 x 87 x 82

termékkód: 659595661

LITTABOD (termékismertető)

Fülszöveg:

☠

Valami furcsa történik az Ohio állambeli, clevelandi Orsk bútoráruházban. A munkatársak reggelente megrongált Kjërring könyvespolcokra, törött Glans vizespoharakra, és szétvert Liripip gardróbokra bukkannak. A bevétel mélyponton, a biztonsági kamerák felvételein nem látni semmit, az üzletvezetőkön pedig kezd elhatalmasodni a pánik.

Három alkalmazott önszántából kilenc órás, napnyugtától hajnalig tartó műszakot vállal, hogy a rejtély végére járjon. Ám éjjeli őrjáratuk során a Bemutatótér különös jelenései és zajai közepette minden képzeletet felülmúló borzalmakkal kell szembenézniük.

Grady Hendrix korábban olyan lapoknak írt, mint a Variety, a Slate, a New York Post, a Playboy, a Village Voice, a Strange Horizons, valamint szerepelt a The Mad Scientist’s Guide to World Domination című antológiában is. Hosszú éveken át telefonos ügyeletesként dolgozott egy parapszichológiai kutatóintézetnél. Jelenleg a manhattani Orsk munkatársa.

Könyv információk:

Eredeti cím: Grady Hendrix: Horrorstör

Eredeti megjelenés éve: 2014

GABO, 2015

240 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634060369 · Fordította: Kemenes Iván

A kiadvány kivitelezői, dizájnerei: Christine Ferrara, Michael Rogalski, Andie Reid

(Az értékeléshez olvass tovább! ⇩⬇ ⇩⬇⇩)

IKEA-copy, de annak fergeteges!

☠

Mióta is szerettem volna elolvasni? Mióta először megláttam és leért nálam, hogy nem egy IKEA magazinról van szó! A kivitelezés 5 csillagos, azonnal levett a lábamról (és rengeteget hozzátett ahhoz, hogy a könyv ne csak egy szimpla horrorocska legyen). Házhozszállítási űrlap (Apró betűs részében az impresszummal!), termékbemutatók a fejezetek elején, kuponok, ORSK térkép és űrlapok – mind hozzáadott egy keveset a könyvhöz! A legötletesebb kiadvány, amit eddig láttam: a legapróbb apró betűs résztől a mindenféle extrákig műalkotás.

Viszont a sztori meg a karakterek… nálam egész erősen kezdett, mert a design megalapozta a hangulatomat, aztán jött hippi-Matt, aki jól odamondta a fogyasztó társadalomról meg ~~az IKEÁ-ról, pardon~~… az ORSK-ról a véleményét főszereplőnknek, Amynek, aki… Egy tipikus antihős! A munka neki lélektelen robot, utál bejárni dolgozni, utálja a főnökét, az életét, mindent – át akar evickélni az életén. Mattnek legalább van valami meggyőződése. Melléjük megkaptam az elhivatott „jó kiscserkész” Basilt, akinek az ORSK szinte vallás; feltűnt a „jó kislány + jó munkatárs”, Ruth Anne és melléjük érkezett a mű-punk, apuci kislánya, Trinity.

Csodás kis csapat, nem is ez a gondja a sztorinak, hanem az, hogy alapmű: kis 3K-s csapat (kanosak, közönyösek és komolyak vegyesen), amint éjszaka üldöz valamit, ami aztán jól visszaüldözi és/vagy levadássza őket és halál / eltűnés / fájdalom / szörnyek képében megkapjuk a horror-finomságokat. Mindez urbánus környezetbe helyezve – egy nagyáruházba, amit a mai ember jobban ismer, mint az erdőt (az igazi alap horrorokból). Ám szerintem ez mégis inkább paródia! Carl szőrös kezén annyira röhögtem, hogy átröhögtem az utána következő kisebb infarktust is, amit kapnom kellett volna… Ha nem röhögök, hanem figyelek. Valahol Carl táján lanyhult az érdeklődésem, de aztán kellemesen meglepődtem a túlélőkön és kifejezetten tetszett az epilógus! Klasszikus, elegáns, borzongató lett. Összességében jó könyv, érdemes egy esélyt adni neki.

Egyébként meg biztosan én vagyok rosszul összerakva, de most legszívesebben kerítenék egy IKEÁ-t, hogy bebandukoljam az Igazak Ösvényének valóságbeli mását és még inkább átjárjon a Horrorstör-hangulat. (Továbbá a könyv mellé igazán járhatna egy Kjerring is! Majd megvadulok egyért. (ld. a borítón))

Értékelés: 5*

*Más kivitelezéssel nem ütne ekkorát!

Ajánlás: Elsősorban (16+) olvasóknak. Továbbá a klasszikus – nem túl véres– horrorfilmek kedvelőinek és bárkinek, aki járt már IKEÁ-ban. Szellemvadász filmműsor szeretőknek és mindenkinek, akinek bejön ez a kivitelezés.

Egyszerű, ijesztő és jól elhelyezett (társadalom)kritikákkal teli olvasmány.

SPOILER a sztori margójára

Jelöld ki, ha érdekel!

Miért humoros CARL felbukkanása?

Azért mert ezt a gyökeret keresik égre-földre, aztán egyszer csak a keresők meglátják az egyik kiállított ÁGY ALÓL KILÓGÓ szőrös kezét és rászólnak, hogy Hé, látjuk ám a karodat, öreg! :D

Borzasztóan röhögnöm kellett, mert annyira groteszk volt az egész az addig tartó settenkedés, lopakodás után!

Az alapul vett áruház: IKEA. Az ORSK elrendezése is hasonló.

Epilógus – a túlélők és a döntéseik!

Mivel Amy nagyon tesze-tosza, így meglepett, hogy visszament a többiekért és még meglepőbb, hogy ÉPPEN az utált főnökét, Basilt mentette meg sikeresen! Bevallom, hogy amikor Amy elindul kocsival, majd visszafordul – szentségeltem. Rendben, hogy megmentem a családomat vagy a barátaimat, de tuti nem mennék vissza a munkatársaimért. Akkor sem, ha orrvérzésig ismételgetik, hogy az ORSK egy nagy család – amiben éppen Amy nem hisz, hiába mondják neki!

A másik, hogy ha visszamegyek, megmentek valakit / bárkit és felajánlanak egy marha jól fizető melót, messze ettől az elátkozott helytől, akkor LAZÁN ELFOGADOM! Nem csak Amy helyzetében, hanem a magaméban IS. Nem?

Mégis azt mondom, hogy a borzongató, klasszikus – ejj, jöhetnek még a szörnyek-féle befejezés tetszett, ahhoz meg kellett, hogy mind Basilt, mind Amy úgy döntsenek, ahogy döntöttek.

Skizó-érzés.

Az egyik túlélő történet összefoglalója 1 mondatban!

A legvégén, a 220. oldalon Amy foglalja össze az egész regényt egyetlen mondatban: „Egykor egy börtön állt itt, mi emeltünk egy újat a romjain, a néhai rabok meg előbújtak, hogy kipróbálják.”

Annyira költői, annyira ijesztő és annyira igaz. Nem egy hosszú könyv, szinte egy ültő helyben kiolvasható, de még sosem pipáltam jobb összefoglalót egy regényhez se.

< spoiler vége >

Könyv előzetes: angolés magyar.

(Beillesztve az angol van, bár a trailer enyhén spoileres lett!)

Kedvcsináló idézetek:

☠

Napközben az Orsk nem volt több átlagos, korszerű alapanyagokból emelt, bútorokkal és emberekkel teli épületnél. Ám éjfél előtt egy órával, mikor folyosóit már senki nem rótta, mikor az irodák elsötétültek, és a hátramaradt vevőket is kitessékelték az elülső kapun, mikor reteszre zárták a bejáratokat és az utolsó munkatársak is hazamentek, valami egészen mássá alakult.

☠

Amy hirtelen kapcsolt.

– Te nem hiszel a szellemekben – állapította meg. – Kicsit sem.

Matt bekapcsolta a kamerát.

– Hiszem, hogy a szellem szubjektív élmény. Az objektív valóságban nem létezik. Kizárólag azoknak a benyomásaiban, akikkel kapcsolatba kerül.

– Vagyis szellemek nincsenek.

☠

Trinity az olyasfajta vidám, elképesztően népszerű csupa energia lányok egyike volt, akikre Amy nagyjából úgy gondolt, mint a Szörnyecskék lényeire: úgy fél óráig szórakoztatóak voltak, utána az ember viszont szíve szerint turmixgépbe gyömöszölte volna őket. A szülei állítólag mélyen vallásos, keresztény koreaiak voltak, ami legalább részben magyarázattal szolgál rózsaszínre festett copfjaira, nyelvpiercingjére, a csípőjére vart ribancrendszámra, no meg a szivárvány összes színét felvonultató műkörmeire. Ám glam punk külső ide vagy oda, Amy jól tudta, hogy körmei százhuszonöt dollárt kóstáltak, a haját profi fodrász színezte, a piercing egy kisebb vagyonba került, és a tetkója sem lehetett sokkal olcsóbb. Kapirgáld meg a lázadó felszínét, mélázott Amy, és biztosan apuci hitelkártyáját találod alatta.

☠☠☠☠☠

A képek a „Horrorstör” Pinterest táblámról származnak.

☠☠☠☠☠

Rájött, hogy a kávé emlékeket idéz fel: mindenkiben mást és mást. Vasárnap reggeleket, baráti összejöveteleket, a drága nagypapát, aki már nem lehet velünk, az Anonim Alkoholisták Klubját. A kávé mindenkinek jelent valamit. Sokan meg sem tudnának lenni nélküle.

A kávé majdnem olyan, mint a szerelem.

Fülszöveg:

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A harmincéves Willa Jackson az anyagi romlásba dőlt régi, előkelő déli család sarjaként kétes hírnévnek örvend. A Blue Ridge Madam – amit még Willa ükapja építtetett, és ami a környék legpompázatosabb otthonának számított – évek óta a hanyatlás és a szégyen jelképe.

Willa megtudja, hogy volt osztálytársa, a nemesi származású Paxton Osgood, kívül-belül fel akarja újíttatni az épületet, hogy első osztályú fogadót alakítson ki belőle. Ám amikor az építkezés közben egy csontváz kerül elő a magányosan álló barackfa alól, rég eltemetett titkok kerülnek napvilágra, a városkában pedig furcsa események követik egymást.

A véres rejtély minden várakozás ellenére közelebb hozza egymáshoz Willát és Paxtont, akik közösen kénytelenek szembenézni a két család szenvedéllyel és árulásokkal teli történetével, illetve kideríteni az igazságot, ami azóta is hatással van az élők sorsára.

Könyv információk:

Eredeti cím: The Peach Keeper

Eredeti megjelenés éve: 2011

Könyvmolyképző, Szeged, 2014

250 oldal · puhatáblás ·

ISBN: 9789633990018 ·

Fordította: Molnár Edit

Az írónő könyvei:

> A csodálatos Waverley-kert

> Sugar Queen – Édes élet

> A barackfa titka

> Lost Lake – A varázslat tava (2016-ban)

> A lány, aki a holdra vágyott / The Girl Who Chased the Moon – antológiában jelent meg a „vágott” verziója (ebben)

csak angolul:

> First Frost

> Waking Kate (Lost Lake 0,5.)

(Az értékeléshez olvass tovább! ⇩⬇ ⇩⬇⇩)

Szerintem:

✿

Ez jól esett!

Szellemes, aranyos és – borzalmasan hangzik ugyan, de – bájos történet! Rám fért már valami, amiben így (kedvesen, szépen, udvariasan, humorosan, stb.) társalognak egymással az emberek. Jó volt olvasni a testvérek, a barátok és a különféle karakterek beszélgetéseit.

Tetszett az is, hogy a szerelmi kapcsolatok lassan épülnek fel és nem az „ágyra váglak és jól megb…, aztán megdumáljuk” stílusban. A szex nem egy építőelem a kapcsolatban, hanem az egyik végpont, vagyis az igazi párkapcsolat kezdőpontja. A szerelmek mellett barátságok épültek, családi viszonyok változtak és régi kapcsolatokat poroltak le, majd építettek újra – elegánsan, szépen és jó humorúan felépülő regény volt, szerintem fogok még olvasni az írónőtől. Első könyvnek ez abszolút megfelelt.

Szép volt, de azért örültem, hogy nem egy szimpla szerelmes sztori, amiben az Osgood ikrek párra lelnek, hanem bejött a képbe a titokzatos múlt, aztán megtalálták a hullát és minden elkezdett bonyolódni. Ezek a harmincévesek nem álltak még teljesen pályára, nem találtak még magukra az életben – holott a könyvekben divatos lett huszonéves korúaknak „Boldogan éltek, amíg…” -ot írni. A legjobban talán az fogott meg, hogy a Mókamester mennyire hatással volt mindenre és mindenkire. Emiatt talán közelebb állt a szívemhez Willa és Colin kettőse, de nagyon szerettem Paxton és Sebastian elegáns és (kissé furcsa) párosát is.

Mit nem szerettem? Ezt a nagy összetartást a régi osztálytársakkal. Utálok találkozókra járni, nem is járok el egyáltalán. Ez a ki hova jutott az életben, az én gyerekem milyen okos meg ekkora-akkora a házam… ettől én megőrülnék.

(OFF: Egyébként akárki akármit mond, én Willa helyében tuti körbetúráztam volna a régi Madamot… Nagyon remélem, hogy azért a jövőben felfedezi magának, mert a régi épületek elképesztőek!)

A múlt… a múltat nem jó bolygatni, de talán nem is volt a könyv tanulsága, hanem az, hogy a harmincasok sem kiforrottak, változhatnak és lehetnek boldogtalanok. Még a harmadik X után is a sarkunkra állhatunk és megváltoztathatjuk az életünket, ránk találhat a nagy Ő vagy meglephet az Élet. Ez most kellett nekem.

Kedvencek:

A Mókamester, a Karó, a Királylány és a Nyomi!
Rachel
Paxton listaírási kényszere
Willa és Rachel (meg a kávé)… és az ilyen leírások:

„– Mi a mai ajánlat? Fantasztikus az illata.

– Ja! Igazi ínyenc lakoma, ha szabad ilyet mondanom. Diákcsemege csokiba mártott kávészemekkel, zabpelyhes keksz kávés cukormázzal és feketekávés brownie – mutatott végig Rachel színpadias mozdulattal az üvegpultban sorakozó finomságokon.”

Jaj, nekem! –téma: Amúgy sem vagyok különösebben oda az őszibarackért, de mostantól tuti beparázom, ha megérzem az illatát.

Értékelés: 5

Ajánlás: Széplelkűeknek, romantikára vágyóknak.

OFF a történet margójára

Rachel, aki a kávézást kutatja tudományosan és mindezt a Willa boltjában berendezett kávézójában teszi, a könyv egyik legérdekesebb és legtitokzatosabb karaktere volt számomra. Mégis nagyon keveset tudtunk meg róla, azt is csak nagyvonalakban. Én szívesen olvasnám az ő történetét, szóval drukkolok, hogy az írónő neki is írjon egy könyvet!

Érdekesség: Meg egy nagyon kis szerepet Claire Waverley is kapott, aki A csodálatos Waverley-kert főszereplője. Igazából azt a könyvet terveztem előbb elolvasni, de ennek jobban tetszett a borítója. (A blog írója ismét bebizonyította, hogy kissé felületes. :))

Kedvcsináló idézetek:

✿

– Senki sem tud kibújni a bőréből. Döbbenet, mennyire nincs beleszólásunk a sorsunkba. Ha ezt elfogadjuk, a többi már gyerekjáték.

✿

– Csak olyan bulikra szoktál elmenni, amihez közöd van? Mondjuk, a születésnapodra? – A férfi rövid hallgatás után komoran jegyezte meg: – Béna poén volt. Bocs! Ha az ember negyvennyolc órája van talpon, mindent viccesebbnek lát a kelleténél. Hazafelé jövet harsányan röhögtem az útjelző táblákon. Fogalmam sincs, miért.

✿

Willa megborzongott.

– Nem szeretem a kígyókat.

– Pedig szép állatok – jegyezte meg Colin.

– Hurrá! – indult Willa az ajtó felé. – Ezek szerint te szereted a kígyókat.

Colin utánament.

– Nem kell félni tőlük. Mutatok egyet, ami még neked is tetszeni fog.

– Kösz, nem vagyok kíváncsi a kígyódra.

✿✿✿✿✿

A képek a következő Pinterest táblámról származnak: Sarah Addison Allen

Az írónő saját The Peach Keeper táblája.

A könyv a GoodReadsen: The Peach Keeper

✿✿✿✿✿

A témához tartozó bejegyzések a „mini-könyvklub” címke alatt elérhetőek.

2016 januárjában startol a Mini-könyvklub HARMADIK fordulója, ezúttal az egyik kedvenc témámban fogunk olvasni: fantasyban! Szóval Vegazus (A Könyv-sarok bloggere és a szervező) elérhetővé tette a jelentkezési űrlapokat és máris összeállította a 10-es könyvlistát arról, hogy milyen könyvekre szavazhattok (jelentkezés után!).

Szóval… hogy is van ez?

Történt egyszer, hogy egy bloggernek az eszébe ötlött: mi lenne, ha alakítanánk egy blogos könyvklubot?! Megalapultunk és 3+1 hónapig romantikus könyveket olvastunk… Ám azután néhányan folytattuk a klubbot és 3+1 hónapnyi sci-fi/disztópia következett. Szóval hamarosan itt a vége az második körnek is és a lelkes kitaláló meg jó pár résztvevő fejében ismét megfordult a folytatás gondolata.

A kitaláló neve Vegazus, a blogja pedig a Könyvsarok.

Miután egy zárt szavazás keretein belül megszavaztuk a Mini-Könyvklub 3. témáját (a már említett fantasyt ugye), megnyílik a lehetőségetek jelentkezni közénk! Mindjárt írom is, hogy hogyan… illetve elregélem az eddigi mini-könyvklubos élményeimet!

IDŐTARTAM: 2016. január 1-től április 30-ig

Téma / műfaj: FANTASY

Jelentkezés: 2016. január 31-ig

(és abban a hónapban már el kell olvasnod a januárra megszavazott könyvet)

A cél a közös olvasás élménye és nincs nyereményjáték.

1 könyvre és a róla szóló megértékelés megírására 1 hónapod van, persze a következő hónapra is átcsúszhat, de az űrlap kitöltésének végéig (általában minden hónap 10-e), le kell adnod vagy buktad a hónapot.*

*Semmi nem történik, ha buktad a hónapot! Ha két hónapot buktál, akkor nem szavazhatsz a következő kör műfajára és a 10 könyvére, de semmilyen egyéb szankció / büntetés nincs. Ez egy játék és közösségépítő program!

Műfajok - én mire szavaztam?

Fantasy, humoros és paranormáliskönyvekre szavaztam és nagyon rettegtem, hogy beszavazzák

- az Életrajzi regény, úti leírás, memoir;

- a Chick-lit;

- a Történelmi regény;

- és a 20-21-ik századi szépirodalom műfajokat. :D

Így alakult a szavazás. A kép Vegazus szerzeménye! (katt rá, hogy nagyobb legyen)

A mini-könyvklubról

Az első könyvklub szerintem iszonyatosan élvezetes volt, abszolút jó élményként könyveltem el, bár a folytatása húzósra sikeredett. Eléggé megharcoltam a METRÓ 2033 orosz disztópiával, aminek érdekes volt a világfelépítése, de nem tudtam azonosulni a fat.kű főhősével. A +1 szabadon választott hónapnak még nem sikerült a végére érnem, de messze még a hónap vége.

Én csak ajánlani tudom a könyvklubot, mert már saját blog se kell ahhoz, hogy beszállhass (Vegazus nyitott egy blogot, ahova a blog nélküliek értékelései kerülnek!) és tényleg nagyon buli közösen meg-megharcolni 1 könyvvel. A legjobb része számomra az volt, hogy jobban megismertem a blogger-társaimat. Illetve Vegazus mindig készített a hónap végén/elején kérdőívet az előző könyvhöz, amiket kitöltve kifejezetten vicces dolgok derültek ki (például az is, hogy lazán átugrok kitöltési szabályokat, mint egy jó kretén :DDD), szóval az összkép mindig érdekes volt! Ki mit gondolt az egyes mondatokról, szereplőkről, satöbbikről…

Jelentkezés!

Mindenképpen olvassátok el FIGYELMESEN a Könyvsarok oldalán a szabályokat: < ITT>, mielőtt megfordulna a fejetekben a jelentkezés. Én csupán a fontosabb dolgokat emeltem ki, de még sok-sok árnyalata van a klubnak, amit nem emeltem ki.

A szavazásra bocsátott KÖNYVEK

Mivel nem célom, hogy bárkit befolyásoljak, így csak azt mondom, hogy mely könyveket olvastam már, azt nem, hogy mire fogok szavazni vagy mire szavaztam. Mivel olyanra nem szavazhatok, amit már olvastam, így nálam 7 könyv jöhet szóba szavazásilag.

Susanna Clarke: A hollókirály

Sara Raasch: Hó mint hamu

C. S. Lewis: A varázsló unokaöccse*

Vavyan Fable: Álmok tengere**

Scott Lynch: Locke Lamora hazugságai

* írtam róla a blogon (link)

**már olvastam, nem írtam róla

Mark Lawrence: Tövisek hercege

Neil Gaiman: Sosehol***

Victoria Aveyard: Vörös királynő

Anthony Ryan: A vér éneke

Kleinheincz Csilla: Ólomerdő

***már olvastam, nem írtam róla

Azért fontos a szavazás, mert az első három hónapban előre meghatározott könyveket kell olvasni, tehát januárban, februárban és márciusban is minden résztvevő ugyanazt a regényt olvassa (minden hónapban egyet). A 3 legtöbb szavazatot kapott regényt és áprilisban szabad a vásár, amennyiben a választott könyved megfelel a követelményeknek.

+1 szabadon választott ÁPRILIS követelményei:

1. korábban nem olvastad a könyvet;

2. legalább részben tartalmazzon fantasy elemeket;

3. ne legyen egy sorozat része, kivéve, ha ez az első kötet a sorozatban, vagy ha a sorozat egyes részei nem épülnek szorosan egymásra (így biztos nem lesz spoiler)

4. legalább 200 oldalas legyen.

Ismétlés - ha kedvet kaptál…!

JANUÁR 31-ig jelentkezhetsz itt: Könyvsarok/Mini-könyvklub 3, de ne felejtsd el végigolvasni a szabályokat a félreértések elkerülése végett! (Én folyton elfelejtek mindent, szóval nem véletlenül említem a dolgot! :D) Jelentkezés után pedig ne felejts el szavazni az olvasni kívánt könyvekre!

✿✿✿✿✿

Jó olvasást! Köszönöm a figyelmet!

Képek a Pinterest tábláimról.

✿✿✿✿✿

– Többek között rájössz majd, hogy nem te vagy az első, akit megzavar, megrémít és undorral tölt el mások viselkedése. Semmi esetre sem vagy egyedül a listán, ez izgalmas és serkentő felismerés lesz. Nagyon, nagyon sok ember volt már ilyen erkölcsi és lelki válságban, mint te most. Szerencsére volt köztük, aki feljegyezte az akkori problémáit. Tanulsz majd belőlük, ha akarsz. Mint ahogy egyszer, ha valamit már felmutattál életedben, valaki más tanul majd tőled. Csodálatos, kölcsönös folyamat. És ez nem nevelés. Ez történelem. Ez költészet.

Fülszöveg:

✮

Egy amerikai kamasz életének három napja, első személyben és ötszáz szóval elbeszélve. A történet régi: Holden Caulfield „kibukik” az intézetből félévben, nem mer hazamenni, inkább elhatározza, hogy a karácsonyi vakációt kedvére tölti, mielőbb a szülői pofonok ideje elérkezik. A kamasz azonban új: az a napszemüveges, hülyegyerek-frizurás nemzedék, akik miatt együtt sopánkodunk idősödő pedagógusokkal. A kedves, csupa szív, csupa gátlás kamasz elbeszélése emlékeztető azok számára, akik már régóta tagjai a Felnőttek Világszövetségének.

Könyv információk:

Rozsban a fogó címmel is megjelent.

Eredeti cím: The Catcher in the Rye

Eredeti megjelenés éve: 1951

Európa, Budapest, 2005

254 oldal · ISBN: 9630779137 ·

Fordította: Gyepes Judit

(Az értékeléshez olvass tovább! ⇩⬇ ⇩⬇⇩)

Szerintem:

✮

„Le kell rohadnom tőled, ez a helyzet” – mondta Holden Caulfield a 17. fejezetben és az a helyzet Holden fiam, hogy én veled kapcsolatban érzek így.

Talán, ha nem idegesítettek volna épp az ilyen lerohadós, megdöglős, begerjedős marhaságaid vagy nem kuncsorogtál volna olyan vadul társaságért… Ki tudja? Persze ez utóbbi nagyon szomorú volt, mégis úgy éreztem, hogy benned van a hiba, rád férne egy alapos terápia és igazam is lett ugyebár. Nem klappoltunk. Sajnálom, hogy nem járt át az a „valami”, az a felismerés, amitől a magaménak éreztem volna a történetedet.

A történet

Unalmas volt, sehova se tartó és dagályos, ami azért is vicces, mert a sztori csak annyi, hogy egy lelki betegnek nevezhető kamasz körbebóklássza New Yorkot és nem is telik el sok idő a könyvben! (Elolvasni sokkal tovább tartott, mint amennyi időt felölel a történet!)

„Voltál te már teljesen torkig? Úgy értem, féltél-e már attól, hogy minden menthetetlenül elrohad körülötted, hacsak nem csinálsz sürgősen valamit?”

Kezdetek

Az első 7 fejezetnél untatott, nem értettem, hogy mi van?! Persze később se lett semmivel sem izgalmasabb, de legalább már egy izgalmas helyszínnek nevezhető nagyvárosban bolyongott. „Pokolian lehervadtam” ettől a sráctól meg az elmélkedős hangulatától.

South Park

Van egy rész a SzauszParkban (14. évad, 02. epizód - The Tale of Scrotie McBoogerballs), amiben a tanár úgy adja el a gyerekeknek a művet, hogy betiltották meg hasonlók. Szóval szépen feldobja nekik a labdát, beeteti őket – hazahúznak a kis krapekok, nyomban el is olvassák az egészet, aztán rohannak egymáshoz csalódottan és felháborodva, hogy volt ebben a mocsok?

Kábé így éreztem magam, bár én nem vártam, hogy még a végén lesz valami. Annyi helyen hozzák fel a könyvet, méltatják elrejtve a sorok között vagy idéznek belőle, példálóznak Holdennel, említik a buta satyekját… szóval arra akarok kilyukadni, hogy engemet is beetettek és nem felelt meg az elvárásaimnak. Sajnálom, hogy így történt, mert nem egy barátom imádja a Zabhegyezőt… Ez van, olyan könyv, amit szerintem OLVASS EL, mielőtt EMLÍTED, DÍCSÉRED vagy bármi!

Főszereplőnk: Holden Caulfield

Apuci pénzén élősködő nagy senki, aki annyira „üres”, hogy „meg kell tőle dögleni” – hogy utánozzam picit a műstílusát és az idegesítő szavajárását -, igyekszik mindenféle népekkel szóba elegyedni New Yorkban. Nem viccelek! K.rvákkal dumál(na) izélés helyett, de volt olyan is – és elég nagy mély pont volt -, amikor leszólított a jégpálya mellett egy kislányt és el akarta hívni inni forró csokizni.

Társasághiányos semmirekellő, aki átmerengi az életét, ha nem keres fel valami pszichi-dokit. (Ez utóbbit egyébként mélyen ajánlottam neki magamban az első 7-8 fejezet után kábé…) Viszont kedveltem a Phoebet és bírtam a sztori lezárását, nem volt vészesen rossz az egész.

Összegzés

Nagyobb a füstje, mint a lángja (és nem a folyamatos dohányzás miatt). Jó volt a sok irodalmi utalás és tetszett az a rettenetes kép, hogy a jövőnket úgy képzeljük el, hogy a semmi szélén állunk. Rettenetes, de előfordul és nagyon is valóságos.

Mindenesetre fogok adni egy esélyt az újrafordításnak is, mert már érzem a létjogosultságát.

Értékelés: 3,5

A csillagszámról:

Az üvegburára adtam ugyanennyi pontot, de annál egy kicsivel jobb volt. Holden kedvelhetőbb, javíthatóbb és nem annyira végzetesen elcs.sz.tt karakter. Viszont mégsem a Zabhegyező 4 csillagos mű, hanem Az üvegbura érdemel 3 csillagot!*

*Csak mondom. Egyszer már lepontoztam,

nem fogok hozzányúlkálni.

Ajánlás: A kötelezők szerelmeseinek, az elvont sztorik és elmélkedős történetek kedvelőinek. Ha tetszett Az üvegbura, akkor előfordulhat, hogy J. D. Salinger Zabhegyezője is tetszeni fog.

Érdekesség: Rozsban a fogó (2015)

✮

Év elején nagy vihart kavart, hogy porosnak nevezett regény révén megjelent a regény ÚJRAFORDÍTÁSA. Sokan mondták, hogy Holdent frissíteni kell, ráfér a regény nyelvezetére, hogy leporoljuk. Persze jöttek az ellenzők, a Zabhegyező-pártiak és szép nagy vita lett az egészből.

Őszintén szólva, én akkor megrökönyödtem azon, hogy mi ez az újrafordítási hullám?! Miért jó, ha egy klasszikust vegzálnak, amit aki akart már megszeretett úgy, ahogy van és aki nem akarta elolvasni, az az újat se fogja.

Vagy adott esetben bejöttek az olyanok, mint én, akik kíváncsiak arra, mire fel ez a nagy felhajtás – holott nem értenek egyet az újrafordítással! -, és belevágnak a már elhíresült magyar Zabhegyezőbe.

Nos, azt hiszem, hogy kár volt csak úgy hőbörögnöm az újrafordítás szükségtelenségén, mert igenis: erre a MŰRE ráfér a felújítás. A fentiekben elmondtam, hogy nem tetszett és azt is elmondtam, hogy nem pusztán Holden meg a merengése nem tetszett, hanem a szavajárásai sem, a szófordulataitól idegbajt kaptam és itt-ott idegesítettek. (Arról már szót sem ejtek, hogy marhára nem zabhegyezésről van szó, hanem valóban fogóról a rozsban…) Persze nem fogom dicsőíteni olvasatlanul a Rozsban a fogót sem, hanem amint időm engedi és picit halványult a Holden iránti ellenszenvem, meg fogok próbálkozni az új verzióval.

Én azt ajánlom, hogy aki teheti és kedve tartja: mindkettő verziót (!) olvassa el és döntse el magának, hogy a régi, elavult nyelvezetű Holden Caulfieldet (nem) bírja vagy az újat!

Kedvcsináló idézetek:

✮

Én azt szeretem, ha a könyv néha legalább mulatságos. Olvastam klasszikusokat is, rengeteget, például a Hazatérést meg hasonlókat, és szeretem is az ilyesmit, és háborús könyveket és krimiket is olvastam, meg mindent, de nem kentek a falhoz. Engem az ken a falhoz, mikor olyan a könyv, hogy az ember a végén azt szeretné, ha az író iszonyú jó haverja lenne, akit akkor hív fel, amikor akar. Ámbár ez nem gyakori.

✮

Én, tudod, New Yorkban lakom, és arra a tóra gondoltam a Central Parkban. Hogy vajon befagy-e, mire hazamegyek, és ha igen, akkor hol lesznek a kacsák. Képzeld, azon spekuláltam, hova mennek a kacsák, ha befagy a tó. Jön egy tag valami kocsival, és elviszi őket az állatkertbe, vagy mi? Vagy egyszerűen elrepülnek?

✮✮✮✮✮

A képek a következő Pinterest táblámról származnak: The Catcher in the Rye

A könyv a GoodReadsen: The Catcher in the Rye

✮✮✮✮✮

Ki a normális? Aki olyan, amilyennek lenni illik, vagyis átlagos, középszerű. De én nem nagyon szeretem az átlagosat, jobb szeretem azokat, akik nem átlagosak, fölötte állnak, vagy alatta, miért ne mindenesetre nem olyanok, mint mindenki. Jobb szeretem a „nem olyan mint a többiek” kifejezést. Mert nem mindig szeretem a többieket.

Fülszöveg:

☀

Jean-Louis Fournier Femina-díjas megrázó könyve a szerző két fogyatékkal született gyermekéről szól – történetüket az apa szülői érzékenységgel és jótékony iróniával, az elfogadás jegyében írta meg. Szívszorító, olykor mulatságos történetek sorakoznak a lapokon. Semmi kioktatás nincs benne, a végén mégis tudjuk: ez a dráma mindannyiunkkal megeshet, és adottságaink szerint el kell viselnünk. A Czeizel Endre előszavával megjelent mű világsiker, eddig több mint 25 nyelvre fordították le.

Könyv információk:

Eredeti cím: Où on va, papa?

Eredeti megjelenés éve: 2008

Ab Ovo, 2009

120 oldal · ISBN: 9789639378704 ·

Fordította: Szoboszlai Margit

(Az értékeléshez olvass tovább! ⇩⬇ ⇩⬇⇩)

Szerintem:

☀

Egy édesapa rövid, 1-2 oldalas gondolatai – élményei a saját testi és értelmi fogyatékos gyermekeiről…

Szókimondó. Keserédes. Szomorú. Őszinte.

Rövid, ám megrendítő iromány, amit gyalázat, hogy úgy kellett megtalálnom, hogy az 50 könyves kihíváshoz kerestem memoárt… Ha világsiker, miért hallgatnak róla? Persze tudom a választ: mert az emberek nem akarnak ilyesmiről hallani, beszélni vagy olvasni. Nem akarjuk beengedni az életünkbe, hogy a leendő gyermekünk akár beteg / sérült / visszamaradott / fogyatékos is lehet.

Mégis érdemes elolvasni ezt a rövid könyvet,

mert hiánypótló mű!

Fournier nem kérkedik és nem mártírkodik. Nem ripacskodja el a „beteg gyerek apja / anyja / szülője” –szerepet. Együtt él vele és igyekszik humorral átlendülni a dolgokon. Szerettem, hogy nem hazudik önmagának, talán túl szépen írta meg ezt a kétségbeejtő élethelyzetet, amit… túlélt? …átélt? A humor mentőöv, Jean-Louis Fournier akasztófahumora elsőre illetlen, ám idővel megérthető (vagy valami hasonló).

Amikor ilyesmiről hallok, hasonlókról olvasok, akkor rádöbbenek, hogy mennyire gyenge, mennyire senki és semmi vagyok egy ilyen élethez.

Tényleg a világvége?

Az én szemszögömből annak tűnik.

Nem hiszem, hogy lenne erőm hozzá(juk).

Mennyire fájhatott lejegyezni 1-1 mondatát a könyvnek? Belátni a szavak igazságát, rádöbbenni, hogy ez van? Ez volt?

Sokkoló.

Torokszorító volt, ahogy a vége felé már a fásultság, a belefáradás is kiérződik a röpke sztorikból.

Összegzés

Ha van egy kis időd és egy érdekes memoárt, önéletrajzi ihletésű művet keresel, akkor olvasd el – akkor is, ha nem érdekel a téma. Döbbenetes, hogy az író és humorista hogyan képes a saját szörnyű helyzetén nevetni. Keserédes élmény.

Értékelés: 5

Ritkaság számba megy, hogy hosszabb a „kiknek nem ajánlom”-lista, mint a „kinek ajánlom a könyvet”-lista. Ez egy ilyen könyv…

Ajánlás: Őszinte szóra vágyóknak, illetve a púdermentes véleményre kíváncsiaknak.

Nem ajánlom:Éppen babát tervezőknek vagy terheseknek. Olyanoknak sem, akinek a beteg gyerekkel foglalkozás mártírmunka, de olyanoknak sem, akik áldozatosan ápolják a gyermeküket – legyen akármi baja!– és soha nem próbálták humorral oldani a feszültségüket.

A tipikus esete annak, hogy a borítókészítő nem olvasta a könyvet:

Én komolyan nem értem, hogy legalább nagy vonalakban sem akad ilyenkor senki a kiadóban, aki olvasta és/vagy rászólna arra ~~a dögre~~, aki ezt beküldi borítótervként, hogy Hé, öcsém, marhára nem klappol?! Köszönöm, kedves „寶瓶文化事業有限公司” nevű kínai kiadó, hogy még utoljára belefájdult a szívem a könyvbe…

Megrázó idézetek:

☀

Hova megyünk, papa?

Az autóútra megyünk, a forgalommal szemben.

Alaszkába megyünk. Megsimogatjuk a medvét. Felfalatjuk magunkat.

Gombászni megyünk. Gyilkos galócát szedünk, csinálunk egy jó rántottát.

Uszodába megyünk, leugrunk a legmagasabb trambulinról, abba a medencébe, amelyikben nincs víz.

A tengerpartra megyünk. A Mont-Saint-Michelre megyünk. Sétálunk a futóhomokban. Elsüllyedünk benne. A pokolba megyünk.

Thomas rezzenetlenül folytatja:

– Hova megyünk, papa?

☀

Nem volt szerencsém. Játszottam a genetikai lottón, vesztettem.

☀

Tegye fel a kezét, aki sosem félt attól, hogy a gyereke nem lesz normális.

Senki sem tette fel a kezét.

Mindenkinek megfordul a fejében, ahogyan mindenki gondol a földrengésre, ahogyan mindenki gondol a világ végére, valamire, ami csak egyszer fordul elő.

Én kétszer éltem át a világvégét.

☀

Súlyosbodott a gerincferdülése, hamarosan légzési nehézségei lesznek. Gerincműtéttel kell próbálkozni.

Próbálkoztak, a gyerek szálegyenes. Három nappal később szálegyenesen hal meg.

Végső soron a műtét, amelynek révén láthatta volna az eget, sikerült.

☀ ☀ ☀ ☀ ☀

A képek a következő Pinterest táblán vannak: Random Pictures For My Blog

A könyv a GoodReadsen: Où on va, papa ?

☀ ☀ ☀ ☀ ☀

– Gyertek – szólt közbe Simon. – Ezt már sohasem fogjuk tudni eldönteni. Menjünk inkább Byronhoz, aki már biztos nagyon éhes. Így legalább egy kicsit eltereljük a figyelmünket a Manók könyvéről.

– Hát ezt nem gondolhatod komolyan! – horkant fel Mallory. – Persze, a kocsiszínünkben tanyázó griffmadár majd minden bizonnyal elfeledteti velünk a természetfeletti lényekről szóló könyvecskét!

Fülszöveg:

{

Amikor a Grace gyerekek beköltöznek Lucinda nagynénjük Viktória-stílusú házába, felfedezik a Manók könyvét, különleges lényekkel találkoznak, és ezzel megkezdődnek valószerűtlen kalandjaik.

Olvasott kiadások:

Kiadó: Simon & Schuster

Megjelenés évei: 2003-2004

Illusztrálta: Tony DiTerlizzi

Olvasott kiadások:

1. 2. 3. 4. 5.

A sorozat részei:

1. Manók könyve (The Field Guide)

2. A varázskő (The Seeing Stone)

3. Lucinda titka (Lucinda's Secret)

4. A Törpekirály fogságában (The Ironwood Tree)

5. Mulgarath haragja (The Wrath of Mulgarath)

(Az értékeléshez olvass tovább! ⇩⬇ ⇩⬇⇩)

Szerintem...

{

Történetünk kezdetén a Grace család egy olyan házba költözik, amiben egy olyan könyvet őriznek, amit senkinek se lenne szabad megtalálnia, aztán fellelnek egy követ, amivel képesek furcsa élőlényeket meglátni és még egy régi térkép is előkerül, amit aztán igazán nem kéne felderíteniük. Persze a három gyerek nem csak rálel a három tárgyra, hanem elolvassák a könyvet, a szemük elé illesztik a követ és megnézik merre visz a térkép! Elkezdődik a kaland, ami egyszerre jelenti egy teljesen titkos világ felfedezését és azt, hogy elkezd rájuk vadászni egy csorda goblin, meg akarja őket enni egy óriásmanó, csapdát állítanak nekik elfek és törpök, sőt még egy hatalomra vágyó óriásszörny is a nyomukba ered.

Laza kis esti mese, mi?

Témáját tekintve pont az esetem, igazi aranyos kölyök-fantasy. Az angolnak könnyű a nyelvezete, gyorsan olvasható, szóval akár gyakorlókönyvnek is megfelel. A képek gyönyörűek, a szereplők jópofák. Nyilván Jared a kedvencem, mert igazi rosszaság és igazi felfedező a gyerek, akinek nincsen semmi gondja azzal, hogy a tündérek, manók, satöbbik léteznek.

Szerettem Jared ikertestvérét, Simont, aki igazi állatmániás kis krapek. Tipikus jó gyerek, aki igyekszik megfelelni másoknak. A fiúk nővére, Mallory viszont kész diktátor! Amint az anyuka eltűnik, azonnal rendezi a fiúkat (mondjuk a filmben jobban, mint a könyvben). A hobbija se éppen lányos, ugyanis Grace kisasszony párbajtőröző! Három gyerek három nagyon más személyiséggel, ám mégis megvannak és tökéletes kis csapatot képesek alkotni és tulajdonképpen bármire hajlandóak a többiekért.

Szereplőképek a könyvekből

A sztori jó és érdekes, a megvalósítás izgalmas és a kivitelezés szép – nem véletlenül lett belőle film is, PC játék is. Egyébként mindkettőt csak ajánlani tudom – a könyvek után persze -, mert a film humoros családi mozi, ami tökéletes kikapcsol, a számítógépes játék pedig többet foglalkozik a tündérek-manók világával, mint a könyv vagy a film. Hiába ugyanaz a fandom, más a lényegük.

A sorozat értékelése: 4,5

Bővebben…

{

Érdemes rá időt szánni, akár gyerekről, akár felnőttről van szó – abszolút korosztály független sztorija van, mert mindenkinek élvezetes lesz, aki szereti a tündéres, manós fantasyt! Ahogy halad a sztori mind több lénnyel találkoznak a gyerekek, bár közel sem annyival, amennyit vártam…? akartam…? Szóval én kifejezetten örülök, hogy van egy háromkönyves folytatása az 5 Spiderwick könyvnek.

Utó-trilógia(nem szerves folytatás, más főszereplők):

6. A vízitündér dala (The Nixie's Song)

7. Behemótveszély (A Giant Problem)

8. A végső küzdelem (The Wyrm King)

Lucinda néni háza

Fordítás

Beleolvasgattam a magyarba (és megkerestem a kedvenc idézeteimet a bejegyzéshez magyarul), de közel sem olyan ütős, mint az eredeti.

Például:

The Field Guide ~ Manók Könyve

„Famous last words,” ~ „– Mindenki ezt mondja, amikor nekivág egy esztelen kalandnak!”

Thimbletack ~ Nyüsszentyű

Hogsqueal ~ Malacvisít*

Persze örülök, hogy igényes és szép kiadvány a magyar is, amit végig kiadtak az utó-trilógiával együtt. Az már más, hogy cseppet sem vicces vagy autentikus a fordítás.

*(Egyébként a filmben még valami harmadik neve van a hobgoblinnak is, szóval a fandom nehezen követhető. Bár az is igaz, hogy egyből lehet tudni ki melyiket olvasta vagy a filmet látta-e… :D)

FILM: A Spiderwick krónikák (2008)

Linkek: Snitt.hu, Port.hu, IMDb

Majd másfél könyvet elsunnyogtak az egészből, ám meglepő módon szórakoztató lett a filmes megvalósítás! Nálam mindent vitt a kis idegbeteg házimanó (vagymi…), aki ha bedühödik, akkor mumussá változik, de ezt úgy kell elképzelni, mintha egy ember HULKká változna! Elzöldül, megnő, idegbajt kap.

IMÁDTAM a dührohamait.

A történet eleje szinte teljesen megegyezik a könyvekével, ám több nagyobb rész kimaradt belőle és a vége is egészen máshogy alakult. Persze hozzá kell tennem, hogy mind a kettő lezárás megható lett, mind a kettőt szerettem és szerethetőek is a maguk módján.

Adaptáció: 5/3 ☆☆☆

Ha adaptációnak nem is tökéletes, mégis fordulatos. Sikerült belezsuppolni minden érzelmet a könyvekből! Benne van Simon állatimádata, Mallory párbajtőrözés szeretete és Jared agresszív, dühös viselkedése is. Talán az anyukának több szerep jut a filmen, de ez jó volt, mert nagyon jó színésznőt választottak ki Helen Grace szerepére: Mary-Louise Parker-t.

A film érdekessége, hogy az ikreket egy színész alakította: Freddie Highmore, aki nálam valamilyen szinten egybenőtt a fantasy filmekkel az „Én, Pán Péter (2004)”, „Charlie és a csokigyár (2005)” meg a „Arthur és a villangók (2006)” miatt, aztán egyszer csak azt látom, hogy ő alakítja – egyébként zseniálisan!– a pszichopata kamasz srácot, Norman Batest a Bates Motel-ben. DURVA!

Kedvcsináló idézetek:

{

– Miért hívtok bennünket halandóknak? – kérdezte Jared.

– Hát nem ismeritek a saját nyelveteket? – fortyant fel az egyik törpe. – Ez azt jelenti, hogy halál a sorsotok. Hogyan nevezhetnénk másként benneteket? A ti fajtátok egy szempillantás alatt elpusztul. – Közel hajolt a ketrec rácsához és pislantott egyet.

{

– Na mondd, mit találtál! (…)

– Egy könyvet a padláson, amely manókról szól, valódi manókról! Hú, iszonyú rondák!

Mallory kivette a könyvet a fiú kezéből, és nézegetni kezdte.

– Ez gyerekeknek való, valami mesekönyv.

– Dehogy! – tiltakozott Jared. – Ez a Manók könyve. Tudod, például a madaraknál is van ilyen, amivel meg tudod határozni a különböző fajokat.

{

Jared soha nem értette, hogy ő és Simon miért különböznek annyira egymástól. A filmekben az egypetéjű ikreknek olyan nagyszerű képességeik vannak! Példának okáért csak egymásra kell pillantaniuk, és máris tudják, mit gondol a másik. A valóságban azonban a legtöbb ikerpárban csak az a közös, hogy egyforma méretű nadrágot hordanak.

{{{{{

Képgyűjtemény a Pinteresten: SPIDERWICK chronicles.

Tony DiTerlizzi weboldala. Holly Black weboldala.

The Spiderwick Chronicles a GoodReads-en, Molyon (hu/en), Snitten.

{{{{{

Mivel a nyakamon a Karácsony és sikeresen levert a lábamról valami vírushullám, ami átcsapott a KisCsaládomon, így nem nagyon volt időm / kedvem olvasni (vagyis aludtam és örültem, hogy élek, két ajándékvásárló furikázás között...) vagy az olvasmányaimról írni. Nem sok mindenről maradtatok le: Dr. Seuss-t olvastam, újraolvastam (a beteglátogatóimmal) az idei két Helena S. Paige humoros/erotikus játékkönyvet nagy röhögések közepette (itt olvashatsz róluk: Egy lány belép a bárba, Egy lány beállít az esküvőre– ilyet még nem láttak, meglepődtek) és anyu egyik Kordos Szabolcs könyvén is átrágtam magam.

Mindazonáltal a blog nem állt meg, csak a háttérben megy a susmusolás. :) Meg persze kaptam egy díjat is, a címben megjelölt Dorothy Blog Awardot és erről szól igazából ez a bejegyzés. A díjat Krittától kaptam aki a Könyvlelő oldal bloggerinája. Az ő díjának a bejegyzését < ITT> olvashatjátok! ♥

=^.^= Köszönöm szépen, Kritta, hogy gondoltál rám! ♥(1.)

❖❖❖❖❖

Szabályok

1. Köszönd meg a díjat és tedd ki, hogy kitől kaptad!

2. Írj egy rövid kis szöszt az illető blogjáról!

3. Írj 12 dolgot a saját blogodról!

4. Válaszolj 12 kérdésre!

5. Tegyél fel 12 kérdést!

6. Küldd tovább a díjat azoknak, akiknek szeretnéd!

2. Írj egy rövid kis szöszt az illető blogjáról!

Kitől kaptam: Könyvlelő

Elég régóta olvasom a blogot, mert letisztult és érdekes bejegyzések vannak rajta. Persze nem olyan régóta, amióta él, ugyanis egy „öreg” 2011 óta aktívan működő könyves blogról van szó, ami 2015-ben húzott bele igazán – az eddigi évekkel ellentétben idén már átlépte a százat bejegyzés számot! Van facebookos oldala is, amit követek: itt. (Sok hangulatos könyves és mindenféle témájú kép van az oldalon, érdemes körbenézni nála!)

A bloggerina kedves, barátságos és nagyon jó ajánlókat szokott írni, ráadásul összeszedett: sokszor lesem nála a várható megjelenéseket és vannak egyéb könyves posztjai is, mint például egy régebbi kedvencem – a könyvrajongók bögréi poszt, amit ITT less meg!

3. Írj 12 dolgot a saját blogodról!

1. Jobbára a kezdetek óta változatlan a blogom kinézete, ugyanis hiába tanultam webdesignt és programozást, ha nekem így tetszik és lusta is vagyok nekiállni egy nagy generálnak. (Hidd el, a végeredmény se lenne másabb, mint a mostani, mert szeretem ezt az elrendezést és minimalista vagyok. :D)

2. A blogom ikonja egy Maneki-neko. (Vagyis „integető macska”, ami a Japán hagyományok szerint szerencsét hoz – általában a bolt – tulajdonosának. Szerintem nekem és a blognak is szerencsét hoz.)

Maneki-neko wikipédia.

3. 2014. MÁRCIUS 3-án teljesen random módon alakult meg a blogom és mindmáig nem írtam egy beköszönőt (maximum a booktagek alapján ismerhettek meg).

4. Még a kezdetek kezdetén belezavarodtam az ifjúsági és young adult kategóriákba, szóval minden ifjúsági is a YOUNG ADULT címke alá megy.

5. Boldoggá tesz, ha recenziót írhatok a blogra!

6. Mindenféle ügyben szoktak írni a megadott e-mailcímeimre, nem csak a blog kapcsán. Szívesen segítek másoknak és szeretek jókat beszélgetni veletek. Írjatok bátran. :) Please, don’t be shy!

7. Az első nyereményjáték 2015. JÚLIUS 14-én volt, azóta már a 3. is lement.

8. 2015-re megfogadtam magamnak, hogy havonta írok összesítőt a következő hónap elején. Lásd: HAVI ÖSSZESÍTŐ címke. (Annyira kreatív vagyok, tudom! :D)

9. Az eddigi 377 (illetve ezzel együtt 378) bejegyzésem közül 287 értékelés!

10. A blogon több sorozatrészről írtam, mint önálló regényről: könyv sorozat (185) vs. önálló regény (106).

11. 78 DARAB személyes hangvételű bejegyzésem van a blogon (persze ezek főleg tages, könyvklubos, Könyvmoly párbajos, vagy kihívásos dolgok meg havi összesítők és hasonlók!): anitiger-személyes (78)

12. Egy kis statisztika a címkéim segítségével:

• young adult (148) – ifjúsági / YA könyveket olvasok a leggyakrabban

Þés ezek a kedvenc műfajaim / témáim: fantasy (62) humoros (62) urban fantasy (62)

• romantikus (110) – bírom, ha van a könyvben romantikus szál

• filmadaptáció (82) – szeretem, ha készült a könyvből film

• KMK - Könyvmolyképző Kiadó (62) – a legtöbbet ettől a kiadótól olvastam

ÞKMK Vörös Pöttyös (42) – ebből ennyi volt VP könyv

4. Válaszolj 12 kérdésre!

1. Mikor döntötted el, hogy szeretnél egy saját könyves blogot?

Körülbelül 1-2 nappal a megnyitása előtt, amint eszembe jutott a Hagyjatok! Olvasok! név, amiben benne van a zárkózottságom és a kedvenc hobbim is. :)

2. Minden hónapban megleped magad legalább egy könyvvel?

Igen. Mondjuk tényleg igyekszem magamat visszafogni, de jobbára nem sikerül és minden hónapban gyarapodik egy picit a polcomon élők kis családja.

3. Milyen egyéb hobbid van a könyves blog mellett, esetleg vezetsz blogot másik témában?

Más témában nem vezetek blogot, bár elég aktív TUMBLRező vagyok. Könyves képek, saját fotók (Anitiger’s photo) és kedvencek témájú a tumblim.

Egyéb hobbi: imádok tévézni és enni (anyummal), aki szerint ez nem hobbi, azt megesszük! :))

Igazából nincs más hobbim, inkább elfoglaltságaim vannak: kutyázom, családozom, körmömmel bénázok, könyvtárba járok, barátokkal kapcsolatot tartok, fotózgatok, molyolok és jövök-megyek.

4. Általában előre ütemezed a bejegyzéseket, vagy akkor írod meg, amikor éppen oda jutsz?

Mindkettő előfordul, de az is, hogy felvázolom papíron, amikor ráérek vagy eszembe jut valami, aztán bepötyögöm és formázom Wordben, képeket keresgélek hozzá, aztán beállítgatom blogon és közzéteszem. Azt hiszem, ez a variáció a leggyakoribb nálam.

5. Mi a legnagyobb sikerélményed a blogoddal kapcsolatban?

Több is van:

Þ a feliratkozók száma (éppen 245),

Þ az oldallátogatottság (jelenleg 149,036),

Þ meghívások (book) tagekre vagy díjat kapni (mint ez),

Þ recenziós megkeresések,

Þ meghívás klubba, párbajra, eseményre vagy hasonló blogger/blog bármire,

Þ visszajelzés bejegyzéssel / könyvekkel kapcsolatosan másoktól. Stb.

Igazából nagyon sokat ad nekem a blog azon túl is, hogy élvezem, amit csinálok és szórakoztató elfoglaltság.

6. Jársz rendszeresen könyvtárba?

Igen! Változatos időközönként látogatom a dunaújvárosi József Attila könyvtárat!

7. Tagja vagy valamilyen könyves oldalnak, csoportnak?

Moly.hu és GoodReads tag vagyok. ~~A csoporttagságokat meg hagyjuk~~. :))

8. Mely általad írt bejegyzés a kedvenced?

Mindig az újabbakra, az elmúlt negyedéves-féléves bejegyzéseimre vagyok a legbüszkébb, mert emlékszem, hogy mennyit foglakoztam velük. :) Ezen logika mentén egyébként mindegyik bejegyzésem adott időben a kedvencem volt – ugyanis mindig addig bazirgálom őket, amíg

9. Van kedvenc blogod (nem feltétlen könyves)?

Kedvenc? Most éppen Vegazus Könyvsarkaés a Könyvmoly Párbaj blogja, mert mindkét helyen kezdődött/kezdődik az új kör. :) Viszont nagyon sok blogot látogatok rendszeresen (oldalt az Őket olvasgatom sávban megtalálhatóak) és szintén kedvenceim azok is, akik díjat kapnak tőlem (lásd: lent).

10. Rendszeresen követed a többi könyves blogger bejegyzéseit?

Igen, és csak ismételni tudom magam: megtalálhatóak az Őket olvasgatom sávban baloldalt!

11. Szerinted meddig fogod írni a blogodat?

Még egy évig biztosan, aztán majd ismét megtoldom a terveimet egy-két évvel. =) Elöljáróban annyit, hogy nem tervezem abbahagyni a blogolást.

12. Volt már negatív élményed, ami a blogod által ért?

Nem kifejezetten negatív élmény, de előfordult már párszor, hogy olyan recenziós példánnyal kerestek meg, ami nem az én világom / stílusom és ezt kereken meg is írtam a felajánlónak. Hozzátettem, hogy nem járna jól azzal, amit írnék a regényről és azt is, hogy attól, hogy ingyen van valami nem kapásból 4 vagy 5 csillagos. Igyekszem diplomatikusan, de őszintén fogalmazni és néha ilyenkor megsértődnek az írók.

Nem szabad megsértődni!

Nem szabad elvakultnak lennünk a munkánkkal, mert a beleölt időtől függetlenül tudomásul kell venni, hogy nincs tökéletes munka vagy mindenkinek tetsző történet. Mindig lesz valaki, akinek nem érthető vagy nem tetszenek a karaktereink vagy nem az ő világa. Én jobban örülök a szemembe mondott (vagy a célzatosan nekem megírt) kritikának és észrevételeknek. El kell fogadni, tudomásul kell venni és – ami a legfontosabb! – meg kell köszönni más véleményét, mert foglalkozott a problémánkkal – legyen az bármi: könyv, blog, kisfilm, akármi.

5. Tegyél fel 12 kérdést!

1. Szoktál könyvtárba járni?

2. Tudják a barátaid, a családod, hogy könyves blogot vezetsz?

3. Mi a kedvenc műfajod?

4. Melyik kiadótól olvastál eddig a legtöbbet?

5. Olvasol más könyves blogokat?

6. Részt szoktál venni könyvklubokban, Könyvmolypárbajon, illetve egyéb bloggeres összeverődésekben?

7. Volt valami negatív élményed már a blogod által (visszajelzés, elutasított recenzió, beszólás megjegyzésben, stb.)?

8. Mi a véleményed a nyereményjátékokról?

9. Mikor szeretsz a legjobban olvasni?

10. Mikor szeretsz a legjobban blogot írni?

11. Melyik az a könyves karakter, akit annyira utálsz / utáltál, hogy beledobnád a Végzet-hegyének katlanjába, a zombi apokalipszis kitörésekor berúgnád az agyra éhesek tömegébe, lehajítanád a Világ végéről vagy csak simán agyonvernéd egy péklapáttal?

12. Mennyire játszanak szerepet a molyos kihívások az olvasásaidban, ha egyáltalán szerepet játszanak?

6. Küldd tovább a díjat azoknak, akiknek szeretnéd!

❖❖❖❖❖

Jó olvasást! Köszönöm a figyelmet!

Képek a Pinterest tábláimról.

❖❖❖❖❖

– Az meg mi? – kérdezte Julie.

– A poszter? Az elektomágneses sugárzás kölcsönhatásait mutatja be Maxwell-egyenleteken keresztül.

– Roppant dekoratív. Melegséggel tölti be a szobát.

Fülszöveg:

♡

A srác magas volt, legalább száznyolcvan centi, szőkésbarna haja a szemébe lógott. Pólóján az a felirat állt: Nietzsche a haverom.

Íme, Matt. Julie Seagle kedveli őt. Nagyon is. De ott van még Finn. Akibe Julie teljesen belezúgott.

Bonyolult? Kínos? De még mennyire.

Julie nemrég költözött Bostonba, hogy megkezdje egyetemi tanulmányait: mégis honnan tudhatta volna, hogy édesanyja régi jó barátnőjének családjánál fog kikötni? Csak ideiglenesen akart megszállni náluk. Arról szó sem volt, hogy fontossá válik a Watkins család számára, vagy hogy beleszeret az egyik fivérbe. Pláne nem abba, amelyikkel még egyszer sem találkozott személyesen. De hát számít ez? Finn megérti őt, jobban, mint valaha bárki. Ők ketten egy hullámhosszon vannak.

De a szerelem – és annak mindenféle csavaros, bonyolult változata – mindig tartogat meglepetéseket. És soha senki nem ússza meg sértetlenül.

Könyv információk:

Eredeti cím: Flat-Out Love

Eredeti megjelenés éve: 2011

Könyvmolyképző, Szeged, 2013

382 oldal · puhatáblás ·

ISBN: 9789633735411 ·

Fordította: Komáromy Zsófia

A sorozat részei

1. Flat-Out Love – Szeretni bolondulásig

1,5 Flat-Out Matt – Titkolni bolondulásig

2. Flat-Out Celeste – Celeste bolondulásig

2. Olvasd el egy barátod ~~vagy családtagod~~ kedvenc könyvét! ✓

(Az értékeléshez olvass tovább! ⇩⬇ ⇩⬇⇩)

Hogyan találtunk egymásra?

Szimirza ajánlotta, szóval beválogattam a Könyvmoly Párbajosaim közé! :) Magamtól lehet, hogy nem vettem volna kézbe.

Szerintem:

♡

Még barátkozom a Rubin Pöttyös könyvekkel, de alakul a barátságunk. Jópofa, szerelmes, helykeresős, problémamegoldós és átverős kis történetet mesél el a könyv, bár a fő csavart Fotó Finn felbukkanásától számított pillanatban tudtam és a hogyan derül ki / miként jön rá annyira nem foglalt le.

A legjobb az egészben Matt volt, akit imádtam, mert egy nagyon erős karakter, hogy ennyi mindent vállal, kézben tart, mindent megold és igyekszik mindenkinek a hasznára lenni. Mondjuk marha nehéz lehet mindezt összeomlás nélkül véghezvinni… Zabáltam ezt a cukorfalat kis okostónit.

Julie Seagle (Barbara Palvin)

Julie nem idegesített halálra, és habár alapvetően okos csaj, mégsem volt képes meglátni a teljes igazságot. Ez zavart, de megértem, hogy nehéz belülről objektíven szemlélni valamit, ami a szemünkben nagyon jónak tűnik. Szerettem a Watkins családot, az otthoniak – Julie anyját leszámítva – rémesen irritáló népségnek tűntek; örülök, hogy nem kaptak nagyobb szerepet.

Celeste kifejezetten szimpatikus volt, a vége felé már az egyik kedvenc karakterem volt Julie és Matt mellett. Kár lett volna teljesen a kortársai közé illővé változtatni, nagyon egyedi jelenség – tök jó, hogy saját történetet kapott! (Flat-Out Celeste – Celeste bolondulásig) A szüleivel már gondban vagyok, mert értem és megértem őket, mégsem bírok nem haragudni rájuk, amiért elhanyagolták a fiatalokat.

Fotó Finn és Finn mindketten érdekesek voltak a maguk módján! Szerettem a 2D-s Finn komor profánságát és a mailes Finn humorát!

Feldobták a sztorit.

Kedvenc szereplők: Matt, Julie, Celeste

Kedvenc részek: Celeste meg a reggeli, Facebook státusz üzenetek, Julie és Matt vitái a pólókon – főleg ez:

Ui. Nincs is rajtam „hülye, gyík póló”.

Julie odamasírozott Matthez. Megállt előtte, és karba tette a kezét.

– Húzd fel a pulcsidat!

Matt grimaszolt.

– Öcsém, te aztán tudod, hogy indíts be egy srácot!

Matt Watkins (Hunter Parrish)

Összegzés

Érdekes, de nem érdekfeszítő történet. Olyan történet, amikor tudtam, hogy ki fog borulni a bili, csak azt nem hogy mikor és hogyan fog megtörténni! Szerencsére a szereplők nagyon szerethetőek, bár a klasszikus szerepeket hozzák, úgymint: az okostojás, a problémamegoldó, a gazdag, ám figyelembe nem vett gyerekek, figyelmetlen szülők, sérült gyermek és a többiek…

Celeste Watkins (AnnaSophia Robb)

Ha szereti valaki az okos, (kicsit) geek srácokat, a problémás családokat és a jócskán levelezős sztorikat, akkor imádni fogja. Humoros, érdekes, bár kicsit rétestészta jellege van, mert néhol elnyújtottnak éreztem. Persze megbocsátható volt, mert elég sok elvarrandó szála volt a sztorinak. Mindazonáltal alig várom, hogy folytassam a Flat-Out Matt című rövid semmiséget, ami Matt szemszögéből meséli el az egészet.

Értékelés: 4

Ajánlás:

Romantikára vágyóknak.
Bárkinek, aki elmosolyodik ezen a pólófeliraton: „ÉN: mint te, csak jobb kiadásban.”

OFF: Egyébként íme a bizonyíték arra, hogy a pasiikon a geek pólók dögösek: < KATT>

Kedvcsináló idézetek:

♡

– Hirtelenjében sokkal… idősebbnek tűnik. Neked nem tűnik öregebbnek, Matthew?

Matt öntött magának egy pohár limonádét.

– De. Már csupa ránc a képe. És marokszám szedi a Cavintont. Ideje lenne bedugnunk az idősek otthonába.

Finn, az Isten (Alex Pettyfer)

♡

Finn, az IstenEnnyit a Föld napjáról. Jól elszúrtam: már megint rossz bolygót álltam neki ünnepelni. Most szedegethetem össze ezeket a kutyafigurákat, amiket a Plútó tiszteletére raktam szanaszét az udvaron. Ez még a tavalyi tévedésemnél is rosszabb, akkor legalább egy csomó csokit ettem a Mars tiszteletére.

♡

– Kétszakos vagy? Fizikás és matekos is? Jesszusom…

– Tudom. Kockafej. – Matt vállat vont.

– Nem, ez igazán lenyűgöző. Csak meglep, hogy elfér az agyad a koponyádban.

– Különleges tömörítő programmal láttak el, amely lehetővé teszi, hogy a rengeteg tárolt információ csak akkor kerüljön elő, ha épp szükségem van rá. Egyelőre csupán a bétaverziót futtatom, úgyhogy elnézésedet kérem bármilyen felmerülő problémáért. Igazán nem állhatok jót magamért.

♡♡♡♡♡

A képek a következő Pinterest táblámról származnak: Flat-Out Love series

A könyv a GoodReadsen: Flat-Out Love

♡♡♡♡♡

– Egyébként hol van Wilkins? – kérdezte Cameron.

– A nappaliban, tizennyolc lánnyal körülvéve, akik mind azt hiszik, hogy ő a sztriptízes. Úgy véltem, legjobb, ha inkább kihúzódom ide.

– Ennyit arról, hogy nem hagyják cserben egymást.

– Ha elkezd üvölteni, figyelmeztető lövéseket adok le, és bemegyek, hogy kiszabadítsam.

Fülszöveg:

♡

A SORS KÉT ELLENSÉGET EGYMÁS KARJAIBA SODOR.

Cameron Lynde helyettes államügyész a sok ezer chicagói szállodai szoba közül pont azt az egyet választja ki, amelyiknek a szomszédságában egy házasságtörő politikus heves szerelmi hancúrozása halállal végződik. Az ügyet Jack Pallas FBI-ügynökre osztják ki, aki még mindig Cameront okolja azért, hogy három évvel korábban csaknem derékba tört a karrierje…

Még hogy Cameronnal dolgozzon együtt? A bolondját járatják vele? Ez csak valami ugratás lehet, gondolja Jack, miután a száműzetéséből ismét visszatérhetett Chicagóba. De szó sincs tréfáról – félre kell tenniük a zaklatott múltat, és az ügyre kell összpontosítaniuk. Feltéve, ha a borotvaéles szócsatáik és a köztük fellángoló forró szexuális vonzerő lehetetlenné nem teszik a közös munkát…

Könyv információk:

Eredeti cím: Something About You

Eredeti megjelenés éve: 2010

Pioneer Books, 2012

342 oldal · puhatáblás ·

ISBN: 9789638942333 ·

Fordította: Leyrer Ginda

Sorozat részei:

1. A hamis partner

2. Az a gyanúm, szerelem

(5+1 részes angolul)

Julie James magyarul:

Gyakorlat teszi a mesterkedőt

(Az értékeléshez olvass tovább! ⇩⬇ ⇩⬇⇩)

Szerintem:

♡

Nem egy világmegváltó olvasmány, de kikapcsolódáshoz tökéletes. Szórakoztatott.

Szóval van egy egymást három éve utáló párosunk, akik egy friss ügy kapcsán összekerülnek. Adott a 32 éves Cameron Lynde, aki alacsony, ezért folyton tűsarkúban mászkál és van egy 35 éves, magas, izmos, morcos arcberendezésű ügynök, Jack Pallas, akinek néhány éve keresztbe tett, ezért pikkel rá. A férfi FBI-os, a csaj helyettes államügyész és tanú egy gyilkosságban, amely ügyet véletlenül az FBI-osunk kap meg. A totál humoros, jópofa társával – egyébként. Nyilván képbe kerül egy hatalmas esküvő és egy félreértést okozó meleg barát is, ha nem lenne elég a gyilkosság, nyomozás meg az egész szemtanúság.

Én kifejezetten szeretem az egymást ki nem állható párosok történeteit, így ez is tetszett. Komolyan elgondolkodtam azon, hogy jó lenne tanúnak lenni valamiben, hátha kapok egy saját Pallas ügynököt, akivel aztán elbújok áramszünet alatt egy sötét irodában. (Jaj, az a rész nagyon-nagyon tetszett!)

Szintén szeretem a váltott nézőpontos sztorikat, ahol végigkövethetem azt, ahogy mindkét főszereplőnek szívják a vérét a munkatársak és/vagy a barátok. Humoros, jópofa történet volt, bár azért a vége felé voltak gondjaim a megfogalmazásával…

Hiszti-hiszti-hiszti

Kicsit csalódott is vagyok, mert a szexes részt sikerült úgy megírni, hogy az összes létező közhelyet elpuffogtatják közben. Pl.: „beton keménységű”, „tüzes tekintet”, „a rejtett kincset a combok között”, „hatalmasra duzzadt hímtagot”, oh és természetesen a csaj a menet után azonnal felöltözik a pasi ingébe (meg tangába). ÉJSZAKÁRA, amikor ott van mellette a bivalyerős Mr. Kockahas… Na ne.

Jó, mondjuk az elég egyedi volt, hogy bepárásodott a tévé a szobában uralkodó hőmérsékletemelkedéstől, de elég illúzióromboló módon beleröhögtem az eseményekbe.… Ráadásul akármennyire is elaléltam Mr. FBI-os KomorPofától, nem tudtam megbocsátani a folyamatos BÉBIzést neki.

Kedvenc részek: A figyelő rendőrök naprakészsége. Pallas és Wilkins társalgásai. Az irodai szoba a klubban. Collin részei.

Értékelés: 4,5

Ajánlás:

A romantikus történetek kedvelőinek, illetve nyomozásos / FBI-os regények kedvelőinek. Meglepően tüzes történet ahhoz képest, hogy a szerelmesek eleinte alig bírják elviselni egymás társaságát és még egy gyilkos is liheg a nyakukban.

Kedvcsináló idézetek:

Jack Pallas (Karl Urban)

♡

– Kicsoda komor?

– Állítólag én.

Wilkins nem hagyta annyiban.

– Na ez is biztos vicc. – Davishez fordult. – Te is hallottad, ugye?

A főnökük azonban nem válaszolt, mivel már elfordult és valamit a számítógépébe gépelt.

– Nézzük, mit mond a Google! Á, itt is van! Komor: sötét, tartósan rossz hangulatú.

– Davis visszafordult, és Pallas felé biccentett. – Tudod, azt hiszem, a szótár ezúttal nem tévedett, Jack. Tényleg olyan komor fajta vagy. – Majd Wilkinshez fordult. – És igen, ez vicc volt. Általában egy évbe telik, hogy Pallas ügynökből valaki humort facsarjon ki, de neked már most sikerült.

♡

Wilkins szeme izgatottan csillogott.

– Ó, dehogyisnem, én bizony bemegyek! És te is jössz, társam!

– Te, aki azt mondtad, egy táskában kutatni tabu? Egy lánybúcsúztató buliba bepofátlankodni még annál is rosszabb.

Wilkins a tenyerét dörzsölte.

– Tudom. De soha többé nem lesz ilyen jó indokom rá.

– Te FBI-ügynök vagy, Sam – emlékeztette Jack.

– És egyedülálló fickó is, Jack. Ebben a házban pedig húsz gyönyörű csaj van, akik isznak és a bugyijukat mutogatják. Semmi kétség, bemegyek.

♥ ♡ ♥ ♡ ♥

A képek a könyvhöz tartozó tábláról származnak: Könyvek – Julie James.

A könyv a Goodreadsen: Something About You.

♥ ♡ ♥ ♡ ♥

"A bosszúm önnek semmi. S bár tudom, ez bűn, be kell vallanom, ez az egyetlen szenvedély, amely emészti a lelkem. Haragom kimondhatatlan, ha arra gondolok, a gyilkos, akit én szabadítottam rá a társadalomra, még most is él. Ön visszautasítja jogos kérésemet. Akkor hát egyetlen utam marad, és én, ha belepusztulok is, arra szentelem az életemet, hogy őt megsemmisítsem."

Fülszöveg:

✿

Victor Frankenstein, a szépreményű tudós ifjú elhatározza, hogy embert alkot a tudomány eszközeivel. Az eredmény irtózatos: torz teremtmény születik. A sorsára hagyott lény szenved a magánytól, a megalázottságtól, de műveli magát, szeretetre, megértésre vágyik, amit nem kap meg. Bosszút esküszik tehát, hogy számon kérje szörnyű sorsát teremtőjén…

Mary Shelley, korának kiemelkedő tehetsége alig tizenhét évesen írja meg minden idők legeredetibb rémtörténetét, amelyből azóta számtalan világhírű filmadaptáció készült. A Frankenstein alapkérdései nem is lehetnének időszerűbbek: mindenható-e a tudomány? Teremthetünk-e embert, saját képünkre? Kell-e határt szabni a vágyainknak?

Könyv információk:

Eredeti mű: Frankenstein (angol)

Eredeti megjelenés éve: 1818

Kozmosz Könyvek, Budapest, 1977

290 oldal · puhatáblás · ISBN: 963211213X · Fordította: Göncz Árpád

(Az értékeléshez olvass tovább! ⇩⬇ ⇩⬇⇩)

Art of Christopher Uminga

Miért olvastam el?

Azért, mert várom a Victor Frankenstein (2015) című feldolgozást a kedvenc színészeimmel a főbb szerepekben: James McAvoy (Victor Von Frankenstein) és Andrew Scott (Roderick Turpin). ~~Hogy szegény Harry Potter hogy alakít majd bárki más, meglátom. Általában igyekszem elkerülni a filmjeit, mert részemről beskatulyáztam Potternek~~.

Szerintem

✿

Úgy általában véve ez egy szomorú történetet arról, hogy milyen rémes az ember, mennyire nem vagyunk elfogadóak és mennyire a szemünkre támaszkodunk, amikor megítélünk valamit/valakit.

A történet

Nagyon tetszett, kifejezetten érdekes volt az egész – ahogyan az Északi-sark felé haladó hajó kapitányával és Victor Frankenstein meséjével keretbe rendezték az egészet. Aztán csak nagy sokára találkoztunk a Szörnyeteggel, mert előtte megismertük Victor gyerekkorát, tanulmányaiból eredő őrületét, meggondolatlanságát és csupán mindezek után hallunk a Szörnyről.

Az elejét eléggé untam, nagyon hamar eltávolodott a szívemtől a könyv főszereplője és egész egyszerűen: megvetettem. Hogy dobhatod el magadtól a munkádat? Hogy nem gondolt bele abba, hogy mit csinál? Hogyan lehet, hogy szinte belevakult az őrületébe?

Hogy lehet valaki ekkora rohadék?

A karakterek változatosak, hiszen amennyire utáltam a fő-főszereplőt Frankensteint, úgy kedveltem a legjobb barátját Henryt és még náluk is jobban megkedveltem a vak öregembert meg a családját, akit csak sokad kézből ismerhettem meg.

UGYANIS!

Ezt a történetet egy hajó kapitánya írta meg a testvérének, akinek a sztorit Victor F. mesélte el, akinek a vak öregemberről és a családjáról réges-régen maga a Szörnyeteg mesélt!

Bonyolultabb leírni, mint olvasni. Nekem a mű nyelvezete is tetszett, mert érdekes és könnyed – nem olyan, amit egy 1818-ban írt történetről vártam. Az én kedvenc szereplőm egyértelműen a lény, a Szörnyeteg lett, akit Frankenstein létrehozott / életre keltett. Valamiért nem tudom kárhoztatni azért a bosszúhadjáratért, amit a vele nem törődő, őt megölni akaró férfi ellen viseltetett.

(Aki elgondolkodik a sztorin az persze tudja, hogy az igazi szörny maga Victor, de ehhez kell némi belátás és töprengés.)*

A Szörnyeteg (vagy Teremtmény) mondatai, szövege fogott meg a leginkább, pár bekezdés után sokkal jobban szerettem, mint a létrehozóját egy fél könyv után…

Értékelés: 4,5

*tumblr post:

"Knowledge is knowing that Frankenstein is not the monster.

Wisdom is knowing that Frankenstein is the monster."

A tudás az, amikor tudod Frankenstein nem a szörnyeteg.

A bölcsesség az, ha tudod Frankenstein a szörnyeteg.

Érdekesség

Egy baráti látogatásra érkezett a Shelley házaspár a Genfi-tó partjára, Svájcba, ám az idő olyan rossz volt, hogy kénytelenek voltak bent eltölteni az időt. Így álltak neki egy költői versenynek, amit a 19 éves Mary nyert meg ezzel a művel!

Frankenstein feldolgozások…

✿

Rengeteg feldolgozása van, ráadásul rengeteg olyan, aminek vajmi kevés köze van Shelley történetéhez! A legtöbben horrorba öntötték, menyasszonyt, vérfarkast, vámpírt és mindenféle lütyőséget adtak a történethez. Kialakították a Szörnyet, akit félni kell… Szerintem egyetlen embernek kell félnie a Szörnytől (és esetleg még az ő családjának).

Szóval vannak ezek a feldolgozások:

amikben kapunk egy zöld szörnyet – rosszabb esetben nővel együtt. Ezekbe bele se vágtam, egyből az 1994-es Robert De Niro-shoz ugrottam. Előzőleg persze láttam már az eredeti történethez EGYÁLTALÁN SEMMI, de SEMMI köze nincsen témájú / történetű Én, Frankenstein (2014)–t.

Egyébként kövezzetek meg, de nekem csak úgy magában tetszett ezekkel a vízköpő angyalokkal meg mindenféle idiótasággal, esetlen történettel, túlharcolt cselekménnyel, ám szép látványvilággal. :D Ráadásul haláliak voltak a színészek: Aaron Eckhart, Bill Nighy és Jai Courtney feldobták a dolgokat. (Bőrben. Néha szárnyalva. Nyamm.)

Tervben van a Londoni Rémtörténetek (Penny Dreadful, 2014-) sorozat megnézése is, amiben valamelyik évadban szintén feldolgozzák a történetet!

FILM: Mary Shelley: Frankenstein (1994)

Linkek: Snitt.hu, Port.hu, IMDb

„…egyetlen ember rokonszenvéért cserébe kibékülnék az egész világgal. Olyan szeretet él a szívemben, amilyet te elképzelni se tudsz…”

Először is játsszuk azt, hogy a film 1:37:00-től körülbelül 1:51:00-ig NEM TÖRTÉNT MEG! Egészen addig egy nagyon hosszú, nem tökéletes, ám nagyon is kedvelhető feldolgozás volt, amiben hatalmasat alakított a Szörny szerepében Robert De Niroés Elizabeth szerepében Helena Bonham Carter, de még a Victort alakító Kenneth Branagh ripacskodása is jól állt az általam gyűlölt szerepnek.

Aztán a fenti és igazán nem létezőnek tekintendő 14-15 percet sokkosan töltöttem, mert egyszerűen idegbajt kaptam attól, hogy (spoiler) FELÉLESZTETTE a menyasszonyát/feleségét az az ŐRÜLT! Aztán a jólelkű Szörnnyel vetélkedtek, amíg a nő meg nem ölte magát!!! (spoiler vége – jelöld ki, ha érdekel!) Szóval döbbenetesen elbarmolták.

Adaptáció: 5/2 ☆☆

Én mégis azt ajánlom, hogy ezt nézze meg, akinek kedve támad a sztorihoz. Ha másért nem, akkor Robert De Niro miatt, aki igazán csodálatos Teremtmény volt! Nagyon hosszú, de az eredetihez jól illeszkedő sztori lett. (Leszámítva az eltekerendő negyedórát.)

Kedvenc fércműveim:

< a spoiler kijelölhető >

Anime: SOUL EATER

Van nekünk egy animénk, amiben szerepel egy hatalmas erejű, ám teljesen őrült, nagyon okos doktor: Franken Stein. Elég béna, ám zseniális figura, aki ráadásul alapból is őrült: mindenkit fel akar boncolni. Pedig Ő egy JÓFIÚ! Még nagyon a történet elején ellene küldik a fiatalokat, mintegy erőpróbaként, hogy képesek-e legyőzni a Dokit. (Nem, nem képesek, de azt hiszik, hogy igen. Stein doktor az iskola ORVOSA!

Imádom!

Sorozat: American Horror Story: COVEN

A széria harmadik évadában találkozhatunk a Frankenstein szörnyéhez hasonlóan darabokból összetákolt, majd életre hívott fiú jelenségével.

A boszik válogatják össze a szexi testrészeket a hullaházban, majd ők keltik életre a tökéletes pasit Kyle Spencer-t (Evan Peters-t). Beszélni tanítják, ám annyiban elüt a valóditól a sztori, hogy itt szeretik őt és elfogadják. (Sőt, nagyon össze is vesznek a pasin.)

< spoiler vége >

Kedvcsináló idézetek:

✿

És én ugyan mi vagyok? Teremtésemről s teremtőm személyéről nem tudtam semmit, de azt tudtam, hogy pénzem az nincs, se barátom, sem semmiféle tulajdonom. És ráadásul az alakom is torz és undorító. Még csak a szervezetem sem emberi szervezet. Fürgébb vagyok, mint az ember, és szerényebb koszton is megélek. Testem kisebb ártalmára viselem a hideg és a meleg végleteit. Erőm messze meghaladja az övét. Ahogy körülnéztem, nem láttam magamhoz hasonlót, és nem is hallottam ilyenről. Hát szörny lennék, a föld szégyenfoltja, akitől mindenki fut, és akit mindenki megtagad?

El sem tudom mondani, milyen kínokat okozott e gondolat. Megpróbáltam elhárítani, de a bánatot a tudás csak szaporítja.

✿

Ádámodnak kéne lennem, de olyan vagyok, mint a bukott angyal, akit megfosztasz minden örömtől, pedig nem is tett semmi rosszat. Mindenütt boldogságot látok, s ebből csak én vagyok visszavonhatatlanul kirekesztve. Én jót akartam, és jó voltam. A nyomorúság faragott belőlem démont. Tégy boldoggá, s megint erényes leszek.

✿

Hát lehet az ember oly hatalmas, erényes és fenséges, egyszersmind oly gonosz és aljas? Egyszer olyannak mutatkozik, mintha az ősrossz sarjadéka lenne, másszor meg találni se lehet nála nemesebbet és Istenhez hasonlatosabbat.

✿✿✿✿✿

Képgyűjtemény a Pinteresten: Frankenstein by Mary Shelley

Frankenstein kiadások a GoodReadsen.

A történet elérhető a MEK-en! (link itt)

✿✿✿✿✿

Mini-könyvklub 2. felvonás: sci-fi és disztópia

A témához tartozó bejegyzések a „mini-könyvklub” címke alatt elérhetőek.

Egy világban, ahol nem nyithatod ki a szemed, nem egy szemfedő a legtöbb, amiben reménykedhetsz?

Fülszöveg:

◈

Valami rémisztő dolog garázdálkodik odakint, amire nem szabad ránézni. Egyetlen pillantás elég ahhoz, hogy az ember őrült, kegyetlen gyilkossá váljon. Senki sem tudja, mi az, és honnan jött.

A szörnyűséges hírek egyre gyakoribbá válnak. Majd a tévé elsötétül, a rádió elhallgat, és az internet is összeomlik. A telefonok elnémulnak. Az ablakon pedig nem lehet kinézni többé.

Mára csak maréknyi túlélő maradt, köztük Malorie két gyermekével, akiket az egyetlen lehetséges módon nevel: a négy fal között. A folyóparti, elhagyatott ház ajtaja zárva, a függönyök behúzva, az ablakokra matracok szögelve.

Egyetlen esélyük, hogy elmenekülnek egy másik helyre, ahol talán biztonságban lehetnek. De az előttük álló út elrettentő: harminc kilométer a folyón, egy evezős csónakban bekötött szemmel! Csak Malorie találékonyságára és a gyerekek éles hallására támaszkodhatnak. Egyetlen rossz döntés is végzetessé válhat. És valami követi őket. De vajon ember, állat vagy szörnyeteg?

Josh Malerman lélegzetelállító debütálása egy letehetetlen, rémisztő és lebilincselő panoráma egy sarkaiból kifordult világról.

Könyv információk:

Eredeti cím: Bird Box

Eredeti megjelenés éve: 2014

Fumax, Budapest, 2015

262 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155514203 · Fordította: Rusznyák Csaba

(Az értékeléshez olvass tovább! ⇩⬇ ⇩⬇⇩)

Ajánló:

◈

Éjszaka van. Mindenki alszik, csak Te vagy ébren. Nem szól a tévé, nincs zene, kint alszik a város és csak a saját lélegzetedet hallod. Csukd be a szemed.

Vegyél egy mély levegőt, aztán lassan fújd ki. Hallod? Hallod, ahogy szinte felszakítod a csendet? Hirtelen minden hangosabb és hallod... a nyikordulást a bejárati ajtódnál, valami meglegyinti az ablakodat, hozzáér a redőnyödhöz. Az ásványvizes üveg megpattan, nyelsz egyet, egyre jobban félsz.

Na, most képzeld hozzá azt, hogy nem szabad kinyitnod a szemed, mert akár melletted is állhat valami, amit meglátva kényszert érzel arra, hogy megöld magad. Mi lehet? Vagy ki? Mit láthattak meg, azok körülötted, akik aztán a saját kezükkel vetettek véget az életüknek? Kiugrottak az ablakból, szíven szúrták magukat egy ollóval és hasonlók. Hetek óta erről szól a tévé, az élelmed fogytán, miközben a süket csöndben szinte hallod, ahogyan reszketve lélegzetet veszel. Ki kell menned a szobából, el kell hagynod a lakásodat, végig csukott szemmel – még véletlenül se felnézve! Tapogatva, botorkálva kell élelmet keresned, pihenő helyet, segítséget… Hogy érzed magad?

Hát ilyen ezt a könyvet olvasni: tömény rettegés, mert nem tudod, mitől félsz, ki hal(hat) meg legközelebb, mit lát(hat)ott a halála előtt és - úgy általában - mi fenyeget. Már az éhhalálon, farkasokon, más embereken kívül!

Aki abszolút bele akarja élni magát a rettegés-élménybe, annak én az éjszakai olvasást ajánlom, mert nagyon beparáztatja az olvasót a könyv! A félősebb embereknek nem ajánlom, továbbá azoknak sem, akik nem szeretik a horrorokat, disztópiákat és/vagy posztapokaliptikus társadalmakat.

Egyébként ez egy történet egy terhes fiatal nőről, aki körül összeomlik a világ és egy másik történet egy anyáról, aki évekkel később ebben a világban igyekszik felnevelni két gyermeket. Miközben fél, retteg, nem nyithatja ki a szemét – csak a házon belül, ám az étel fogyóban és valaki akármikor beengedheti maguk közé a Halált. Felváltva vagyunk a rémes jövőben és a titokzatos, majd egyre sötétebb jelenben - nekem kifejezetten tetszett ez a történetmesélési megoldás. Szóval nekem bejött, de annak mégsem örülnék, ha kiderülne róla, hogy sorozat, ugyanis ez így komplett. Nyilván vannak még kérdéseim az egésszel kapcsolatban, de jobb, ha marad pár elvarratlan szál / titok, mintsem, hogy egy újabb, ám erőtlen, erőltetett folytatást írjanak ehhez az egyébként jó könyvhöz.

Értékelés: 5

Szerintem:

◈

Egyedi? Abszolút. Ijesztő? Kell hozzá a hangulat, nyilván nem ütne akkorát fényes délben, miközben az Olvasó körül kacag a család, de éjszaka… a csendben. "A csend túl hangos." - mondják a könyvben és milyen igaz! Huh, én igazi éjszakai bagoly vagyok, aki úgy ismeri a terepet, mint a tenyerét, DE SZÉTPARÁZTAM magam a sötétben minden reccsenésen, álmos forgolódáson és végül inkább felkapcsoltam minden elérhető villanyt magam körül.

Tetszett. Engemet megvett magának, mert élvezetes, kegyetlen, ijesztő és ütős kis történet, holott a legnagyobb para az, hogy azt sem tudom, mitől félek! Mármint tudom, hogy ott van VALAMI, de ahogy megy a sztori, egyre inkább misztifikálja a Valamiket az író. Addig-addig, amíg már nem akarom a szememet felemelni a sorokról, mert mi van, ha… létezik. Bent van a lakásban. Ott áll. Rám vár.

Nyilván vannak benne torokszorító, nagyom szomorú jelenetek. Volt egy pont, amikor abba akartam hagyni, ám érdekelt a folytatás, a befejezés. A gyereknevelés ebben a világban, az állatok jelenléte, a leírt fájdalmak és kétségek.

Iszonyat jól ábrázolja azt a jövőt, amiben egyáltalán nem tudnék élni… És ráadásul ez az író első könyve!

Első könyvnek nagyon dögös lett, bár szerintem filmen nem működne ennyire a dolog és maximum egy élvezhetetlen horrort hoznának ki belőle. Pedig nem kifejezetten horror, inkább thriller. Oda üt, ahol igazán fáj: megtámadja a logikát és beveszi, elhiteti, hogy az olvasóra is les valami .(Általában a Szellemlaborra szoktam elaludni, hát olvasás után jobban csúszott nekem a SpongyaBob Kockanadrág.)

Kedvenc szereplők: Tom. Lány. Fiú. Malorie. Victor.

OFF-zóna: Egyébként, nekem végig egy film járt az eszemben az elején (és ami elég elcsépelt dolog ugyan, de azt vártam, hogy ugyanaz sül ki a sztoriból, mint a filmben…): Az esemény (2008)Jobban utána olvasva ki is derült, hogy a Madarak a dobozban piszkozatából rendezték a filmet. Háááát... Végülis, ja, az eleje stimmel.

Figyelem!

Várhatóan film is fog készülni a történetből, bár véleményem szerint ebből képtelenség jobbat kihozni és örülni fogok, ha egyáltalán a nyomába ér az egésznek. Ne legyen igazam, cáfoljanak rám!

Kedvcsináló idézetek:

◈

Az a pillanat, amikor már eldöntötted, hogy kinyitod a szemed, de még épp nem tetted meg, az egyik legijesztőbb ezen az új világon.

◈

Úgy gondol a házra, mint egy nagy dobozra. Ki akar jutni belőle. Tom és Jules odakint vannak, miközben mégis ennek a doboznak a foglyai. Az egész bolygó bezárkózott. A világ egy olyan kartondobozban sínylődik, mint amilyenben a madarak az ajtón túl. Malorie tudja, hogy Tom a fedél nyitját keresi. A kiutat keresi. Ám Malorie azon tűnődik, nincs-e a fedél fölött egy második fedél, afölött pedig egy harmadik.

Bezárva, gondolja. Örökre.

◈

A Köztes pillanat.

Aközött, hogy eldöntöd, kinyitod a szemed, és aközött, hogy ténylegesen megteszed.

◈ ◈ ◈ ◈ ◈

A képek a könyvhöz tartozó tábláról származnak: Madarak a dobozban.

A könyv a Goodreadsen: Bird Box.

◈ ◈ ◈ ◈ ◈

☃ ☃ ☃ ☃ ☃

A bejegyzés lényege az, hogy szeretnék NAGYON BOLDOG ÉS BÉKÉS KARÁCSONYT KÍVÁNNI Neked és a Családodnak!

Persze azért készültem némi körítéssel és maszlaggal is, ha már karácsonyi bejegyzést írok! Már tavaly is írtam ünnepi filmes, könyves, zenés ajánlót Karácsonyra és idén szeretném tovább vinni a dolgot. (És jövőre már hagyományként gondolhatok rá. :D)

Akit a tavaly ajánlottak érdekelnek IDE kattintva elérhető őket.

☃ ☃ ☃ ☃ ☃

Karácsonyi zenéim:

A zenei ízlésem elég furcsa, mert kifejezetten szeretem a mesék és filmek zenéit, ráadásul a furcsa mesék és fura filmek zenéit:

Phineas and Ferb - Úgy várom a Karácsonyt*

*(csengőhangom:D)

Jégvarázs - Legyen hó

Pentatonix - That's Christmas To Me

Family Guy - Christmas time is killing us**

**(Depis! Csak akkor ajánlom, ha ismered a Family Guy rajzfilmet.)

Karácsonyi filmjeim:

Az öt legenda(Snitt, Port, IMDb)

A Grincs (Snitt, Port, IMDb)

Holiday (Snitt, Port, IMDb)

Télbratyó (Snitt, Port, IMDb)

Most inkább mesés, vígjátékos a hangulatom, szóval humoros, aranyos, romantikus filmeket ajánlok a karácsonyi kikapcsolódásra! :)

Karácsonyi könyvek:

Az elmaradhatatlan kategória egy könyves blogon! Szívem szerint a tavaly már ajánlott kedvenceimet ismételném meg, de inkább még hozzáadok a listához pár finomságot.

Dr. Seuss: Hogyan lopta el a Görcs a karácsonyt – moly link

(Mese, de aranyos. Ha tudsz angolul, inkább eredetiben ajánlanám.)

Marni Bates: Rocksztárt kaptam karácsonyra– blogos link

(Nálam 5 csillagos, bájos, romantikus történet.)

És 3 könyv a Karácsony témájú könyvek kívánságlistámról! Remélem jövő ilyenkor már őket tudom ajánlani, de egyelőre még csak ácsingózom utánuk:

– molyos linkek!

☃ ☃ ☃ ☃ ☃

Köszönöm a figyelmet! Békés Karácsonyt!

☃ ☃ ☃ ☃ ☃

A karácsonyi napok elég zajosak és nehézkesek olvasási szempontból, mert ha a család a nyakadon lóg, akkor nem nagyon lehet leülni olvasni, játszani vagy csendben tévézni. Félreértés ne essék: imádom ezt a békét, ezt a zajt, a póker partikat, a forralt borozást, sétákat a ködben, a sütizgetést meg a sörözgetést.

Remélem, mindenkinek nagyon jól telt 24-e és a Szenteste. Kívánom, hogy mindenkinél maradjon a béke és a jókedv a Karácsony többi napjára is! Tegnap találtam ezt a karácsonyi book taget az egyik általam is gyakran olvasott blogon, szóval fogtam magam és elloptam!♥ Köszönöm szépen a taget RavenS! :)))

Adatok: A taget RavenS-től loptam,

aki a Neverland is in your Heart oldal bloggere.

Az ő bejegyzését < ITT>olvashatjátok!

❖❖❖❖❖

1. "You're a Mean One Mr. Grinch"- Nevezz meg egy gonosz karaktert, akit ennek ellenére imádtál

John Wayne Cleaver (Dan Wells: Az ördög egyetlen barátja)

Nem tudok rá jó karakterként gondolni, bár nem is kifejezetten gonosz. Mármint… de… gonosz. Izé… Furcsa, de nagyon szeretem annak ellenére is, hogy hajlamos ölni. :D

2. "All I Want for Christmas is You"- Melyik könyvet szeretnéd leginkább a fa alatt látni?

A Karácsony öröme BookTag bejegyzésemben megemlítettem pár könyvet az 5. kérdésnél (Karácsonyi édességek: Melyik könyvet szeretnéd megkapni Karácsonyra?), és a felsoroltak közül megkaptam kettőt. *.* Plusz a linkelt kívánságlistámról még egyet. Ultra-hiper-happy vagyok! :)

3. "Rudolph the Red Nosed Reindeer"- Nevezz meg egy karaktert, aki legyőzi az előtte álló akadályokat, és megtanul hinni magában

Sallie McBride (Jean Webster: Kedves Ellenségem!)

Hirtelen egy árvaházat kell vezetnie 113 árvával, személyzettel, orvossal egyedül – szerintem frankón megoldotta! Nagyon jó könyv volt.

4. "Santa Claus is Coming to Town"-

a) Melyik karakter kerülne szerinted a Jók listájának legtetejére?

Vándor / Vanda (A Burok)

Azt hiszem, kevés nála egyértelműbben „jó” karaktert ismerek, bár azért Samm (Részlegesek) és Kale (Denazen) is egészen elől vannak a listámon. (Minden ellenére…)

b) Ki kerülne a Rosszak listájának élére?

Levana királynő (Holdbéli krónikák) verseng a fejemben Thornhill nővérrel (Milo szerint a világ). Mindketten borzalmas szöszmöszei az Univerzumnak.

5. "Frosty the Snowman" - Melyik az a könyv, amitől elolvadsz?

Jill Tomlinson: A cica, aki haza akart menni ~ Komolyan mondom: ez valami tüneményes sztori, nagyon bájosan illusztrálva.

6. "Feliz Navidad" - Egy könyv, ami nem a te országodban játszódik.

Az ideiek közül majdnem bármelyik… sajnos Amerika átvette a terepet helyszín téren is. Legyen valami különleges: ÍRORSZÁG. (Ahol a szivárvány véget ér)

7. "It's the Most Wonderful Time of the Year" - Mely ünnepi témájú könyv segítségével terjeszted a karácsonyi hangulatot?

Charles Dickens: Karácsonyi ének (molyos link)

Mondjuk nagyon nehéz valamit úgy promózni vagy terjeszteni az igéjét, ha már két nyelven is olvasta az ember, de egyszer sem volt hajlandó írni róla a blogjára. Nemde bár? :D

Mindegy, a lényeg az, hogy olvassatok Karácsonyi éneket! Nézzétek meg filmen, animációban vagy Hupikék Törpös feldolgozásbanés élvezzétek! :)

8. "Sleigh Ride" - Melyik szereplővel töltenéd szívesen az ünnepeket (nem feltétlenül romantikus értelemben)?

Nem tudom. Talán valami mosolygós könyvmollyal érezném jól magam vagy valakivel, aki szeret síelni… Tud sütni-főzni, ha már én béna vagyok a konyhában. Talán Thusrday Nexttel és a dodójával tölteném szívesen az ünnepeket könyves körökből. (A Jane Eyre eset)

Bár arról nem vagyok meggyőződve, hogy tud főzni vagy síelni, de vele 100% nagyot tudnék dumálni… egy finom pizza felett, ha más nincs. :D

9. "Baby, It's Cold Outside"- Melyik általad utált könyvet vetnéd a tűzre azért, hogy melegen tartson?

Scott Sigler: Járvány (molyos link + értékelés)

Sajnálom, de annyira hevesen és nagyon-nagyon utálom azt a könyvet, hogy 1 db CSILLAGra értékeltem. Zombisnak ígérték, ami hatalmas kamu volt – és nagy pofára esés lett a vége részemről.

10. "Do You Hear What I Hear"- Melyik az a könyv, amit szerinted mindenkinek el kéne olvasnia?

Ernest Cline: Ready Player One

Nem tudom, mi kéne ahhoz, hogy NE ezt a könyvet írjam valahova. Annyira komplex, annyira kocka, annyira ijesztő jövőkép. Zseniális mű.

Most senkinek nem küldeném tovább, viszont szabad rabolni! Akinek kedve tartja, vigye csak és töltse ki! De tőlem akár ide hozzászólásban is kitölthetitek. :) A Karácsonyi hangulatból sosem lehet sok(k).

❖❖❖❖❖

Jó olvasást! Köszönöm a figyelmet!

Békés Karácsonyt Mindenkinek!

Képek a Pinterest tábláimról.

❖❖❖❖❖

Akármerre nézett, mintha egy festményt látna.

Mint egy kisváros platóni ideája. Legfeljebb négy-ötszázan élhettek itt, és azon kezdett morfondírozni, hogy mi szél hozta őket ide. Hányan tévedhettek Wayward Pinesba és szerettek bele a városkába, hogy aztán letelepedjenek? Hányan születtek itt, akik sose akartak elmenni?

Fülszöveg - Wayward Pines

✖

Ethan Burke különleges ügynök világos küldetéssel érkezik az idahói Wayward Pines-ba: meg kell találnia és haza kell juttatnia két társát, akik egy hónappal korábban tűntek el az idilli kisvárosban. Mielőtt azonban felvehetné a kapcsolatot a helyi erőkkel, baleset áldozata lesz. Kórházban tér magához, igazolvány, mobiltelefon és aktatáska nélkül. S bár a személyzet nagyon kedves vele, őt mégis nyugtalanítja valami.

Ahogy telnek a napok, Ethan nyomozása egyre több kérdést vet fel. Miért nem tudja felhívni a feleségét és a fiát? Miért nem hiszik el a helyiek, hogy ő különleges ügynök? S mi célt szolgál a várost körülvevő elektromos kerítés? A lakosokat akarják bent tartani vele? Vagy valami mást odakint? Nyomozásának végére Ethan szörnyű dolgokra döbben rá: talán soha nem jut ki élve Wayward Pines-ból, mert ő már nem ugyanaz az ember, aki egykoron volt.

Könyv információk:

Kiadó: Agave Könyvek

Megjelenés éve: 2015

Olvasott kiadások: 1. 2. 3.

A trilógia részei:

1. Wayward Pines (Pines)

2. A pokol kapujában (Wayward)

3. Az utolsó város (The Last Town)

(Az értékeléshez olvass tovább! ⇩⬇ ⇩⬇⇩)

Miért olvastam el?

Jeffi (Lapról-lapra blog) ajánlotta, mert őt nagyon megérintette a trilógia. Addig-addig lelkendezett, amíg kedvet kaptam! Persze ennek már jó pár hónapja, szóval szánom-bánom, de eléggé megcsúsztam a trilógiával.

Szerintem:

✖

Kifejezetten sokféle a trilógia, többféle műfajt és írásmódot vonultat fel, egy szereplőtől eljutunk odáig, hogy random Pines lakosok nézőpontjait hozza be az író. Nyilvánvalóan van egy fő szál, amiben egy szerencsétlen (eleinte) amnéziás, FBI ügynök keresi a helyét (és a családját) a világban, amibe csöppent. A történet előrehaladtával viszont nem csak a kisember problémái foglalkoztatják az olvasót ~ szépen kihátrálunk Ethan premier plánjából, hogy aztán az emberiség egészét kapjuk óriástotálba. Kész pofára esés a sztori! Minden fontos, minden apróság lényeges, minden összefügg: mind-blowing a sztori.

Az első rész egy amnéziás, válaszkeresős rész, amit egy kicsit átvezető jelleggel követ egy krimis-nyomozós, beilleszkedős történet és az utolsó rész kész horror: meglepő és csavaros túlélőjáték!

Jól megírt, halálian megkoreografált, folyamatosan izgalmas, sokrétű és izgalmas mindhárom rész! Különösen illik hozzá a magyar borító a kétértelműségével: a békével és az ordító / szenvedő arcokkal a sötét sávban. Ilyen ez a trilógia. Megkapargatjuk a felszínt és csupa szenvedés, fájdalom.

A folytatásról

Leginkább azt ajánlom, hogyha tetszett az első rész és folytatod, akkor legyen kéznél a befejező rész is, mert tuti megvadultam volna, ha nem tudom a 2. rész után AZONNAL folytatni a történetet. Komolyan.

A trilógia értékelése: 5 (~4,6)

Az egyes részekről bővebben (minimális spoilerveszély):

✖

Az első rész – Wayward Pines

Értékelés: 5/5 ☆☆☆☆☆

Ez valami elképesztő volt!

Amnéziás szétvert pasi bolyong egy idegen városban: micsoda kecsegtető kezdés. Az alapsztori izgalmas, ám mind inkább azon merengtem, hogy milyen szinten kiszolgáltatottá vált a pasi pénz, emlékek, iratok és igazából minden nélkül egy ellenséges helyen, ahol folyton ütik-vágják, és a kórházban akarják tartani, amíg csak lehet.

Rossz belegondolni Ethan Burke borzasztó kiszolgáltatottságába… A köd miatt kicsit befigyelt nálam a Silent Hill horroros utánérzése, aztán más miatt megint felrémlett bennem az a fandom.

Nem tudtam, hogy mi ez a helyen és mit akarnak szegény Ethannel, de a pasi annyira kitartó volt, hogy idővel egész megkedveltem és elkezdtem drukkolni neki! (Öreg hiba…) Egyetlen dologban voltam biztos, abban, hogy valaki vagy valami miatt időzavarban vagyunk. Semmi nem stimmelt az idővel! Olyan, mintha nem is lett volna, mintha az író kihagyta volna a regényből az IDŐT…

A könyv vége felé, amikor kiderültek a dolgok, akkor szó szerint pofán csapott az igazság. DöBBENETES. Sokkal logikusabb, mint az olvasás közben fejben felállított sok h_lyeség, amivel próbáltam megmagyarázni a dolgokat.

Második rész – A Pokol kapujában

Értékelés: 5/4 ☆☆☆☆

Ez a rész már kevésbé tetszett, mert az első rész túl nagyot ütött. Ebben a részben már teljesen más dolgokra vagyok kíváncsi. Szép lassan felvezeti jó néhány olyan elemét Wayward Pinesnak, ami eddig eszembe se jutott (és nem is nagyon érdekelt, hiszen Ethan volt a fontos).

És nagyon jól van megírva! Hiába más a stílusa, mégis ugyanaz a jól felépített, jól megkoreografált történetvezetés süt belőle, mint az első részből!

Nagyon jól mutatja be, hogy milyen magányosak lehetünk egy közösségben. Mennyire megnyomorítja a lelket, ha nincs kivel őszintén megbeszélni a dolgokat, átdumálni a gondolatainkat. Hogyan lehet cél nélkül élni? Mennyire vagyunk képesek elfogadni az irányított életet?

Kedvenc karakter: TED! Theresa.

A legjobb részek azok voltak, amikor a tervezési folyamatról (Pilcher) olvashattam és az expedícióról. Igazából Ethan jelenét leszámítva minden halál izgalmas volt, kifejezetten örültem Theresa nézőpontjának és Tobiasnak! Annyira feldobták a sztorit, hogy csak na. Valahogy sokk volt Ethanből az első rész után, szívem szerint pihentettem volna. Nem volt annyira meghökkentő, mint az első rész – leszámítva a végét, ami ismét ÜTÖTT!

Harmadik rész – Az utolsó város

Értékelés: 5/5 ☆☆☆☆☆

Azonnal folytattam, miután letettem a második részt, aztán egyszer csak arra eszméltem fel, hogy ledaráltam újabb 90 oldalt a trilógiából.

A harmadik rész HORRORISZTIKUS. Az elején a sok-sok szemszög, minden áldozat, minden lélek, mindenki… Egy nap alatt egyszerűen közelebb kerültek hozzám Wayward Pines lakói, mint az Ethan és Theresa nézőpontjaiban megélt napok alatt valaha. Hirtelen mindenki ember lett, aminek nem örültem, mert még a leggenyább, legundokabb embereket is sajnáltam a helyzetükért.

A „FőGonosz” zseniális. Igazi őrült - egy pszichopatával az oldalán. A legjobban Tobiast tudom megérteni, ugyanis abszolút igaza van és mégis nagyon utáltam a tetteiért. Végre Ethant is megint kedveltem – tényleg untam a második részben csórikámat! -, örültem neki.

Nagyon jól kezdődött, aztán kicsit belassult számomra a sztori, de a vége az hatalmas volt! Még sok-sok ilyen trilógiát, Mr. Blake Crouch.

Kedvenceim: A Richardson család. (Nagyon röpke szerepük volt, de imádtam őket!)

Ajánlás:

Disztópia- és posztapokaliptikus történetek kedvelőinek mindenképpen. Akkor is ajánlanám, ha tetszett a Razorland-széria, mert néha elkapott a deja vu olvasás közben, hiába alapjaiban más a sztori.

Sorozatra adaptálták!

Wayward Pines (2015–) – Snitt, Port, IMDb

Tervben van? IGEN! Remélhetőleg 2016-ban.

Mit hallottam róla? Eddig csak rosszat, de szeretem magamnak eldönteni a dolgokat (és nagyon kíváncsi is vagyok rá).

Hogy jónak tartom-e a castingot? Hmm… Hmm… Beverlyét kifejezetten igen, ugyanis Juliette Lewisillik a nő szerepéhez. Viszont senki más nem olyan, amilyennek a könyvbéli karakter után képzeltem.

Kedvcsináló idézetek:

✖

Ethan Burk, idegen egy idegen helyen
(casting: Matt Dillon)

A színlelés fájt neki a legjobban. Az erőltetett tereferélés az időjárásról, a legutóbbi szüretről, a tejesember lustaságáról, a felszínes dolgokról, és soha egy büdös szót sem szóltak őszintén az igazságról. Pinesban mindig csak az ártalmatlan csevegés ment, és a beilleszkedése alatt is azt fogadta el a legnehezebben, hogy ennél mélyebb témákról egy szót se ejthet.

✖

Nem fogok begolyózni.

Elismételte a saját nevét. A TAJ-számát. A seattle-i címét. Theresa leánykori nevét. A fia születésnapját. Mind valóságosnak tűntek. A kilétét igazoló információmorzsák.

A nevek, a számok nyugalmat hoznak.

✖

– Pines lakossága nincs abban a lelkiállapotban, hogy megszállja őket az ihlet.

(…)

– Állandó megfigyelés alatt kénytelenek élni mindennapjaikat. Tudják, hogy sosem szabadulhatnak. Miféle művészetre sarkallhatnának a múzsák egy ennyire elnyomott társadalmat?

✖ ✖ ✖ ✖ ✖

A képek a Pinterest táblámról származnak: Wayward Pines.

Kiadások a GoodReadsen: Pines, Wayward, The Last Town.

✖ ✖ ✖ ✖ ✖

– Felfedezzük az Északi-sarkot.

– Nagyszerű! – vigyorgott Mackó. – Régi tervem! Izé – mi az, hogy Északi-sark?

– Északi-sark? Na hallod, ezt se tudod? Hát az a dolog, amit fel szoktak fedezni – tette hozzá Róbert Gida gyorsan és könnyedén, maga se lévén egészen bizonyos a dolgában.

Fülszöveg:

♫

Réges-régen valamikor az ősidőkben, de legalábbis múlt péntek előtt, Micimackó az erdőben élt, saját kunyhójában. S ugyanebben az erdőben lakott a fontoskodó Nyuszi, a tudálékos Bagoly, a félénk Malacka, a sértődős Füles, Kanga, a kengurumama kicsinyével, Zsebibabával, no meg a vidám, ugrálós Tigris és persze mindnyájuk szeretett gazdája, Micimackó legjobb barátja: Róbert Gida. Ebben a mesebeli erdőben mindennap történik valami mulatságos vagy izgalmas esemény. Micimackó háborúságba keveredik a méhekkel, elefántfogásra indul barátjával, Malackával, s hőstetteiket szépen zengő versekben énekli meg. Sokszor bajba is keveredik, lévén ő egy Csekélyértelmű Medvebocs, de Róbert Gida, aki már nagy és okos – majdnem hatéves –, mindig mindent rendbe hoz. A hazánkban is hallatlanul népszerű két meseregény Karinthy Frigyes ragyogó fordításában, E. H. Shepard rajzaival jelenik meg újra.

A Móra kiadásai a Micimackó kuckóját is tartalmazzák.

Könyv információk:

Eredeti címek: Winnie-the-Pooh és The House at Pooh Corner

Eredeti megjelenés évei: 1926 és 1928

Móra, Budapest, 1996

294 oldal ·

ISBN: 9631173321 ·

Fordította: Karinthy Frigyes ·

Illusztrálta: E. H. Shepard

Összes Micimackó sorrendben:

1. Micimackó

2. Micimackó kuckója

3. Amikor még kicsik voltunk

4. Hatévesek lettünk

(Az értékeléshez olvass tovább! ⇩⬇ ⇩⬇⇩)

Szerintem:

♫

Nagyon aranyos mese, kifejezetten gyerekbarát, ráadásul a túlhypeolás se tett neki rosszat! Micimackóék élete igazi klasszikus, de én még sosem olvastam – kisebb koromban anyum olvasott fel a jelölt kiadásból (szóval van egy enyhén romos példányom és azt olvastam most el :)).

Sok-sok pár oldalas történet, amik nem vesznek igénybe sok időt. Lehet olvasni, amíg lefő a kávé, felforr a teavíz, de tökéletes olvasmány sorban álláshoz, várakozáshoz. (Nyilván lehet kicsiknek olvasni esti mesének, bár ezt éppen nem próbáltam. ;))

A társaság sokféle: okosnak beállított Bagoly, sietős Nyuszi, magányos és peches szamár (Füles), bolondos Tigris, csak a gyermekével törődő anyuka (Kanga) és a tágra nyílt szemmel csodálkozó szemefénye (Zsebibaba), oktondi medvebocs (Micimackó), félős kisállat (Malacka) és az összes porblémát megoldó kisfiú (Róbert Gida). Mindenkit lehet szeretni, mindenkinek megvan a maga szerepe könyvben és bár Micimackó van a legtöbb történet középpontjában (mint Róbert Gida kedvenc Mackója!), mindenkinek jut saját történet, saját nagy pillanat. EZ tetszett.

Kedvenc szereplők: Füles. Tigris. Nyuszi. Micimackó.

Illusztráció:Én egészen odáig vagyok E. H. Shepardrajzaiért! Bájosak és egyszerűek. Sokkal jobban kedvelem és kedveltem mindig, mint a Disney-féle Micimackó-rajzokat.

Igazából az egész úgy aranyos, ahogy van. Rengeteg szerethető fricskából, egymás kiosztásából, bájos átverésekből, kalandos felfedezésekből és humoros történetek sokaságából áll össze a Micimackó és a körülötte élők fandomja.

Pl.:

„– Te a legédesebb és legjobb Mackó vagy a világon – mondta Róbert Gida vigasztalóan.

– Ugye? – mondta Mackó reménykedve.”

Én kifejezetten ajánlom kisgyermekes családoknak, ajánlott olvasmánynak, esti mesének, de akár felnőtteknek is.

Értékelés: 5

OFF-zóna

Mivel a nicknevemen is látszik, hogy a kedvenc állatom a TIGRIS, mindig mindenki azt hiszi, hogy a kedvenc karakterem a Micimackóból is az ugri-bugri Tigris (Tigger). Pedig nem. Az én kedvencem a méla, búbánatos beállítottságú, egyszerre naiv és elégedetlenkedő, ám cseppet sem proaktív FÜLES!

Nagyon szeretem Tigrist is, sőt Nyuszit is a maga morózus, kissé elutasító magatartásával, de mindenek előtt Füles bájos antiszociális lényével tudok azonosulni, aki mégis csak vágyik a többiek bolondos társaságára. :)

FÜLES FOR PRESIDENT!

MICIMACKÓ (1977)

Snitt, Port, IMDb

Persze attól eltekintve, hogy a rajzokban szerintem az eredeti illusztrációk a jobbak, még nagyon szerethető a klasszikus mese! Persze rengeteg feldolgozása található meg a Snittenés az IMDb-n is, szóval ha valakinek megtetszik Mile Micimackó világa, akkor rengeteg időt tölthet el vele (vagy benne).

Kedvcsináló idézetek:

♫

- Micimackó - mondta Nyuszi szívélyesen -, te tökéletesen hülye vagy.

- Tudom - mondta Micimackó gyorsan és szerényen, de még hozzátette: - Kicsit meg vagyok hűlve.

♫

– Nyuszi csöppet se buta – mondta Micimackó elmélyedve.

– Úgy van. Okos – vélte Malacka.

– Esze, az van neki.

– Van neki – vélte Malacka. – Esze, az van neki.

Mire hosszú hallgatás következett.

– Úgy vélem – mondta Micimackó –, ez az oka annak, hogy soha semmit meg nem ért.

♫

– Hé, Nyuszi! – kiáltotta. – Te vagy az?

– Tegyük fel, hogy nem – mondta Nyuszi. – Ez nagyon érdekes lenne.

♫♪ ♫♪ ♫

A képek a könyvhöz tartozó tábláról származnak: MICIMACKÓ

A könyv a Goodreadsen: Winnie-the-Poohés The House at Pooh Corner

Micimackó onlány: Micimackó / Micimackó kuckója

♫♪ ♫♪ ♫

– Először is: soha többet ne használd az udvarló szót. Másodszor: ez az „úgy teszünk, mintha járnánk" dolog meg sem történt. Töröld ki a memóriádból! Most rögtön.

– Nem is tudom… Hallottad, lehet, hogy én vagyok a kozmikus végzeted. – Gúnyosan vigyorgott, és felém hajolt.

Fülszöveg:

❖

„Nem leszek többé Láthatatlan!” − Ez Jane Smith új jelmondata.

A stréber lányt addig nem zavarta, hogy mindenki átnéz rajta, amíg két barátjával osztozott a lúzersorsban. De amióta Mackenzie Logannel jár, Corey-t pedig leköti rocksztár pasija, Jane magára maradt. És ebből elege van!

Amikor a suliújságnál megbízzák, hogy írjon egy ütős vezércikket, úgy érzi, végre megmutathatja, nem az az életképtelen kiscsaj, akinek mindenki hiszi. Arra azért nem számít, hogy ehhez előbb be kell mosnia egy izomagyú focistának, sőt még a suliból is felfüggesztik.

És arra végképp nincs felkészülve, hogy egy idegesítő, szexi fotós srácot varrnak a nyakába, aki a sírba kergeti. Vagy inkább életre kelti?

Könyv információk:

Eredeti mű: Marni Bates: Invisible

Eredeti megjelenés éve: 2013

Móra, Budapest, 2014

320 oldal · puhatáblás ·

ISBN: 9789631197709 ·

Fordította: Vándor Judit

A sorozat részei:

1. Segítség, YouTube-sztár lettem!

2. Láthatósági mellény lúzereknek

3. Menő-riadó Kambodzsában

4. Itt a vége, lúzer véle!

(befejezett sorozat)

+spin-off: Rocksztárt kaptam karácsonyra

(a ReadySet Dominic Wyattjével a főszerepben)

(Az értékeléshez olvass tovább! ⇩⬇ ⇩⬇⇩)

Miért olvastam el?

Kifejezetten aranyosnak tartom Marni Bates könyveit, kedvelem a Smith Gimi tanulóit és érdekelt a folytatás, mert Jane Smith jópofa karakternek tűnt. Ráadásul nemrég megnyertem ezt a könyvet az Ariadne olvasmányai könyves blogtól és szinte azonnal nekiugrottam. *.*

Tervek 2016-ra: valahogy megszerezni a további két részt és azonnal elolvasni!

Szerintem:

❖

Cuki, laza és bájos folytatása volt az első résznek, bár nekem jobban tetszett a főszereplő személye. Jane nagyon csendes, nagyon furcsa és kifejezetten különös jelenség volt az előző sztoriban – alig vártam, hogy elolvashassam a könyvét. Ő egy nagyon bonyolult, összetett figura, mint kiderült.

A történetet röviden úgy tudnám összefoglalni, hogy van egy Jane-ünk, adunk neki egy fonalgombolyagot, félrenézünk / tüsszentünk / bármi és mire ismét Jane-re (meg a gombolyagra) emeljük a tekintetünket, addigra már mozdulni sem bír, mert valahogy belecsavarodott a gombolyagba… Komolyan! Néhány szálon fut a sztori, de jön Jane és egyszer csak: Bumm! Gordiuszi csomó!

Szeretem az ilyen kibogozós, mindent elsimítós történeteket, ahol több szálon futnak a dolgok. Nem is annyira a romantika volt hangsúlyos, mint maga a stréber leányzó kitörése a Láthatatlanságból (meg az iskolai mindennapok túlélése) és ez bejött. Engemet kifejezetten szórakoztatnak a Smith Gimi diákjai, a családjuk és úgy általában az életük. Rengeteg karakter, sok titok, még több küzdelem a mindennapokkal.

Bírtam, hogy teljesen random bukkannak fel szereplők, akiknek előtte se híre, se hamva nem volt (pl: Sam! Imádtam a gótos stílusú csajszit!) és picit színesítik a sztorit. Volt egy tanár, akivel nem jutottam dűlőre, mert mint könyves karakter egyszerre volt humoros és dühítő a magatartása. (Igen, arra a pacákra gondolok, aki képtelen megjegyezni a diákja keresztnevét… Fantasztikus ember, nem?)

Kedvencem: JANE! Jane kirohanása(i) és az, amikor végre a sarkára állt mindenkivel szemben. Kifejezetten bírtam már az első részben is, de itt még jobban a szívembe lopta magát.

Sorry-Sorry-myBad: Chelsea. Az első részben azt hittem, hogy csak azért nem tesz keresztbe, mert nem adnak neki lehetőséget. Nem. Tévedtem vele kapcsolatban, bár azért még nem kedveltem de, de már átment nálam a szimpatikus diákok közé.

Miért nem 5 csillag?

Egy hangyányival gyengébb volt, mint az előző rész. Scott nekem kicsit távolságtartó fiú volt, amit megértek ugyan, de azért romantikus főhősnek gyenge volt. Az megint más tészta, hogy a legfőbb gondom mégis az volt, hogy… szóval éppen a bonyodalom kiindulópontja. MIÉRT?

Miért csináltad ezt, Jane Elizabeth Smith?

Értékelés: 4,5

Ajánlás:

A humoros, ifjúsági romantikus regények kedvelőinek, akik szeretik az álompasikat, középiskolai bonyodalmakat és a nagy kiosztásokat!

Új tétel a bakancslistán:

Eljutni egy POWELL'S-be. (City of Books, Portland)

Karakterek:

❖

Jane Smith

Kicsi kocka csaj, aki inkább tanul és készül, mint bulizni járna. MI? Ebbe a kiscsajba sokkal több szorult, mint amennyit bárki gondolt volna. A csajszi novellái fenomenálisak, a beszólásai kétségbeejtőek, a flörtölési kísérletei katasztrofálisak és a ragaszkodása a barátaihoz megindító. Szerettem Jane részét. Nagyon hamar lettem nagyon dühös a „legjobb barátaira”, amiért hanyagolják.

Jane-t nem kell félteni, de azért aggódtam miatta. Igazi könyvmániás, antikváriumban dolgozós, romantikus regényfüggő stréber leányzó! Jobban kedveltem, mint az első rész főszereplőjét: Mackenzie-t. A családja elég furcsa, bár a faterját egészen hamar megkedveltem – az a felső kölcsönadás hatalmas ötlet volt!

Scott Fraser

A fotós srác, aki folyamatosan Jane-t fotózgatja, idegesíti és totál ellehetetleníti a Láthatatlanná válását. Néha komolyan azon merengtem, hogy ha Scott nem gyilkolná, akkor lenne–e némi békéje a kedvenc stréberemnek.

Scott tipikusan olyan, aki három szóval keresztbe tesz neked, ha nem vigyázol. Iszonyatosak a keresztkérdései! Jó idő eltelik, mire a kócos, borzas, dögös kinézetén kívül bármit megtudunk róla, de utána helyre kerülnek a dolgok.

Alex Thompson

Az ilyen emberkéket kéne elásni hátul az udvarban.

Komolyan remélem, hogy az elkövetkező két részben ez a gyerek nagyon-nagyon-nagyon sokat fog szenvedni…

Chelsea Halloway

A „MENŐ”-k királynője, akinek semmit sem kell szinte tennie és a világ a lába előtt hever. A Youtube-sztáros részben elviselhetetlen jelenség volt, de mostanra már kíváncsi lettem az ő történetére is (haha, mondjuk még jó, hiszen ő lesz a 3. rész főszereplője)!

Szóval Chelsea szép, szőke, de nem üresfejű és nem olyan, aki menő létére szeret fájdalmat okozni a strébereknek. A sztori végére ott tartottam, hogy sajnáltam a „követői” miatt (is).

Kedvcsináló idézetek:

❖

Szerettem volna, ha valaki megmondja, mi mindenre nem tartanak még képesnek.

Hogy azután bebizonyítsam, mekkorát tévednek.

❖

– Szóval… mit akarsz csinálni a koncertig? – Az órámra néztem. – Még van két óránk.

– Menjünk a Powell'sbe.

Ettől majdnem hátast dobtam. Jól hallottam? A világ legnagyobb, új és használt könyveket árusító könyvesboltja egy hozzám hasonló kockának a szentélyek szentélye. Csak azért nem javasoltam korábban, mert nem tartottam megfelelő helyszínnek egy első randihoz.

„Szia, Miles, de jó, hogy elhívtál. Mi lenne, ha egy olyan helyre mennénk, ami szerintem annyira izgi, hogy tutira nem figyelek majd rád?”

❖

Szeretnék járni valakivel? Szeretnék. De ez nem olyan, mint az autós meki, ahol begurulsz, és leadoda rendelést: „Szia, egy pasit kérek. Okos, kedves, jópofa és dögös legyen. Igen, a hűség nagyon fontos. És mellé barátságot is kérek. Két dolcsi? Tökéletes. Akkor megyek az ablakhoz.”

Szóval nem így megy.

❖❖❖❖❖

Képgyűjtemény a Pinteresten: Könyvek – Marni Bates

Különböző (Smith High, #2) kiadások borítói a GoodReads-en!

❖❖❖❖❖

(Ezt a rovatot a „havi összesítő” címke alatt lehet megtalálni.)

Bár két könyvem még lesz idén – mert tuti befejezem / elolvasom a Ruins-Romokés a Hová tűntél? könyveket még 2015-ben -, már nem fogok több kritikát írni a blogra ebben az évben. Még várható egy ünnepi bejegyzés és egy évösszesítő poszt valamikor (bár ez utóbbi lehet, hogy január 1-re csúszik… és egyben évköszöntő is lesz), de értékelés már biztosan nem! :D

Amikor 12 hónapja megfogadtam, hogy idén minden hónap végén írok egy összefoglalót, akkor nem gondoltam volna, hogy ennyire kinövi magát a rovat…

Meglestem a 2015 januárról írt havi összesítőtés elröhögtem magam. Mondjuk annyi újítás beleférhetne, hogy hónap utolsó napjára tervezzem be, de majd meglátom – így is elég sok (bolondságot!) mindent tervezek megfogadni 2016-ra.

Ti írtok listát?

(A folytatáshoz olvass tovább! ⇩⇩⇩)

❖❖❖❖❖

Mi történt 2015. decemberében?

❖❖❖❖❖

Személyes kitérő –

Én és a könyvek- bevallásom következik. 11 példánnyal növekedett a polcom lakóinak a száma. Vettem magamnak 3 db könyvet, nyertem 2 könyvet, kaptam az Athenaeumtól 1 db recenziós példányt (már írtam is róla) és 5 db könyvet ajándékba a hónapban!

Vettem

Nem bírtam kihagyni a Könyvmolyképző adventi ajándék akcióját, szóval őket szereztem be akciósan:

- Kylie Scott: Lick – Taktus,

- Jessica Park: Lélegezz velem!,

- Colleen Hoover: Point of Retreat – Visszavonuló.

Ajándékba kaptam

A fenti KMK könyvek mellé kaptam Szeretet Csomagban egy ajándékkönyvet: Kelly Creagh: Nevermore – Soha már. (Egész régóta tervben van, szóval boldog vagyok az ajándéktól!)

Egy nagyon kedves molytól kaptam egy hatalmas csomagot, amiben egy könyv is lapult. Komolyan számottevő ajándékcsomag volt (csak pislogtam kibontásnál), egy nagyon vágyott új könyvvel: Vavyan Fable: Szamurájszív! (Anyum, aki szintén Fable-fanatikus, már olvassa is. :D)

Karácsonyi Ajándékok a Fa Alól:

Szimirzával és Jeffivel közös kisKarácsonyt tartottunk a Gourmandban (kaja, pia, ajándékozás). Tőlük kaptam egy hatalmas csomagot mindenféle jóval – egyébként az újévi fogadalmaim alapjait is lefektették: kaptam színező oldalakat (szerencsére csak 3 darabot és nem egy egész könyvet, mert hátha ennyicskével megbirkózom :D), szóval 2016-ban kipróbálom ezt az új felnőtt-hóbortot is. Az ajándékkönyvek: Ernest Cline: Armadaés Claudia Gabel – Cheryl Klam: Káprázat(!!!!!!!!!!!!!!!!!!) :)))))

Még egy molycival megdumáltuk a közös ajándékozást 2015-re és Efenerától is egy nagyon-nagyon vágyott könyvet kaptam a karácsonyi csomagjában - David Levithan – John Green: Will & Will(!!!!!!!)

Igazából ez az első év, amikor nem csak magamtól kapok karácsonyi ajándéknak könyvet, szóval extra-boldog hónap volt mindenestül. Szeret a családom és egész jól tolerálja a hobbimat, de képtelenek követni az olvasmányaim listáját és a könyvespolcom tartalmát. Mit mondhatnék: néha én se tudom. :D

Bozont, a kutyusom rágócsontot és plüssmackót kapott Karácsonyra!

Viszont sikerült nagyon meglepnie anyukámnak, amikor pár nappal Karácsony előtt beállított egy gyönyörűséges Grincsfával! Egyszerűen odáig vagyok érte, annyira bájos. Raktam rá pár gömböt, de túldíszíteni tuti nem fogom.

Recenziós példány

Az Athenaeum kiadó jóvoltából olvashattam el egy nagyon jópofa egyperces történetekkel teli, szépen illusztrált könyvet: Maros András: Kávéházi pillanatok (Az értékelés a könyv címére kattintva el is érhető.)

Nyertem-könyvek

A legérdekesebb az egészben, hogy egymástól teljesen függetlenül, ugyanabban a hónapban két külön blogon nyertem LOL-könyveket! A This is my (book) universeblogon megnyertem a Lauren Morrill: Vakrandi a végzettel könyvet, aztán Ariadnénél (Ariadne olvasmányai blog) egy már elkezdett sorozat folytatását: Marni Bates: Láthatósági mellény lúzereknek. (A Marni Bates könyvet már értékeltem is a blogon, a könyv címére kattintva elérhető a bejegyzésem.)

Más érdekeltségek – A hónapon néhány mondatban összefoglalva így nézett ki:

Csináltam nyereményjátékot Mikulásra és a két nyertesem pofás képeket küldött a kapott ajándékaikról egy szép levéllel meg egy tündéri MEOssal! (Köszönöm a képeket még egyszer! :))

A LOL könyveket 6-án és 7-én nyertem, de a Karma egy ~~szajha~~!és tönkrement a drága kisokos telefonom… 7-én már cseretelefonnal szenvedtem (No net, no play, no nothing. Szóval kivonódtam a forgalomból közösségi-háló szinten és még többet olvastam. :D)

Egyébként nyilván amiatt, mert nem a telefonomat bazirgáltam, meglett az éves 350 olvasásos plecsnim molyon!

"Nem hittem volna, hogy vagyok ilyen elvetemült!" :D

Jelentkeztem egy csomó 2016-os kihívásra (Várólista Csökkentés2016, 2016-ban 16 könyvet megadott szempontok szerint, Általános műveltség fejlesztése, 2016 a magánkönyvtár éve, stb.) és jelentkeztem a Mini-molyklub 3. fordulójára – itt írtam róla.

Palacsintázni-kajálni voltunk a Gourmandban (Szimirzával és Jeffivel), sajnos az ünnepek miatt kevesebb csacsogás volt a hónapban, mint általában.

Fogtam magam és félbehagytam az Anna and the French Kisst, mert a sok disztópia mellett nem volt kedvem édelegni. Egyébként jó könyv, de nekem a gejl/nyálas romantikus sztorikhoz hangulat kell. :D

Könyvjelzők -

Kaptam a nyereménykönyvhöz és a KMK Szeretetcsomagomhoz, nyertem egy gyönyörű HP-set, kaptam az ajándékaimhoz, sőt egy ajándékkártyák is kineveztem könyvjelzőnek, mert egyszerűen tetszik. :) Olyan „Egész Évben Karácsony”-feelingje van.

Januári terveim:

- Saját–, kölcsön- és könyvtári példányok kivégzése:

Jessica Park: Flat-Out Matt – Titkolni bolondulásig

Ernest Cline: Armada

On Sai: Calderon, avagy hullajelölt kerestetik

Lois Lowry: A fiú

Jeff Kinney: Egy ropi naplója – Rodrick a király

Jenny Downham: Amíg élek

Richard Adams: Gesztenye, a honalapító*

L. Frank Baum: Oz, a nagy varázsló*

*könyvtárfüggő, hogy beérkezik-e

TALÁN:

Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg

Cassandra Clare – Sarah Rees Brennan: Raphael Santiago megmentése

Cassandra Clare – Maureen Johnson: A Dumort Hotel tündöklése

Helyzetjelentés:

Mini-könyvklub Vegazussal és több más bloggerrel!

EZ AZ UTOLSÓ hónap a Sci-Fi / Disztópia körből, és ebben a hónapban mindenki magának választhatott egy témába vágó regényt! Az én választotta

m egy olyan könyv volt, amiről nem hittem volna, hogy disztópia: Josh Malerman: Madarak a dobozbankönyve volt.

A többiek szabadon választott könyvének az ajánlóit most is a < közös oldalon> érhetitek el. Elég változatosak voltunk, mert ifjúsági disztópiától és YA sci-fi-től egészen a klasszikusokig mindenféle könyv előfordult!

Januárban kezdődik a fantasy forduló, de még nem zárult le a jelentkezés és a szavazás sem. Amint tudom a 3 legtöbb szavazatot kapott könyvet, már írom is a véleményemet a választékról. ;) Aztán vagy hiszti lesz, vagy örömködés, vagy is-is.

(Addig is itt egy kis emlékeztető a 3. fordulóról!)

(A Nyárherceg azóta sem ért ide, szóval az a recenzió valószínűleg el is fog maradni a továbbiakban… Sajnálom.)

A kapcsolódó bejegyzéseim a mini-könyvklub címke alatt elérhetőek!

❖❖❖❖❖

Könyvek és a blog -

16 posztot írtam könyvekről a hónapban, mert kivételesen voltak egész sorozatot / trilógiát felölelő posztok:

Kifejezetten jól telt a hónap, sokféle stílusú olvasmányom volt, de többnyire érdekes-jópofa sztorikat olvastam. A legjobb olvasmányom a hónapban a Madarak a dobozban volt, de a legjobban a Wayward Pines-trilógia foglalt le. A hónap csalódása Holden Caulfieldnek köszönhető, aki igazán odafagyhatott volna a New York-i Central Parkba (Zabhegyező).

Volt képregény, mesekönyv, blog-könyv, angol tündérmesés sorozat, sok-sok disztópia, néhány romantikus és pár megrázó regény decemberben.

Egyéb bejegyzéseim: 1 könyvklubos, 2 book tag, 1 díj, 1 eredményhirdetés és 2 ünnepi poszt. –

Mini-könyvklub a’la Vegazus - 3. FELVONÁS!
AniTiger – Karácsonyi slágerek book tag
AniTiger – A Karácsony öröme BookTag
AniTiger – Dorothy Blog Award
Nyereményjáték - eredményhirdetés!
Békés, Boldog Karácsonyt Kívánok!
B.Ú.É.K.!(majd december 31-én lesz elérhető)

Téli-karácsonyi bannerem 2015

❖❖❖❖❖

Jó olvasást! Köszönöm a figyelmet!

A képek jobbára SAJÁTOK!

A többi meg a Pinterest tábláimról van.

❖❖❖❖❖

A történet annyi, hogy ez az év utolsó posztja és szeretnék mindenkinek, aki ma erre téved, BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNNI!

Remélem az elkövetkező évetek (is) jól és sikeresen fog eltelni, békességben és szeretetben, semmiben nem fogtok hiányt szenvedni! Nem vagyok valami nagy partyarc, de aki ma kilép a biztonságos fedezékéből - vigyázzon magára és érezze nagyon jól a bulit / tűzijátékot/ magát! :)

☆☆☆☆☆

Tavaly két filmet ajánlottam, ami témájában az újévbe vág tematikailag: A szerelem hullámhosszánt (1993) és a Szilveszter éjjelt (2011). Több film, ami kifejezetten a körül az éjszaka körül forog talán nincs is. (Ha mégis találsz egyet, akkor jussak eszedbe és súgd meg!)

Szóval humoros, családi, enyhén romantikus, téli vígjátékokat ajánlanék a pezsgőzés mellé!

Kelekótya karácsony (2004) (Snitt, Port, IMDb)

Kiskarácsony mindenáron (2006) (Snitt, Port, IMDb)

Túlélni a karácsonyt (2004) (Snitt, Port, IMDb)

Ki a télapó? (2000) (Snitt, Port, IMDb)

Mit fogok én nézni?

Nyilván valami horrort, ahogyan minden évben, szóval nézzük az esélyeseket!

A legesélyesebb nálam a BBC SHERLOCK teljes 3. évada (Sherlock (2010–)), ami az AXN WHITE-on fog menni 20:10 –től. Na, nem horror, de 100% szórakozás. Az a baj, hogy minden más, ami lesz ANNNYIRA ergyának ígérkezik, hogy totál kétségbe vagyok esve. Sehol egy Kör? Sehol egy Kocka? Úgy megnéznám a HyperKockát vagy valami hasonló finomságot… erre? Még a nem horror műfajú filmek is rossznak ígérkeznek… :D ~~Tudom, menjek bulizni, aztán részegen robbanjon fel mellettem egy petárda. Hát ez abszolút nem opció.~~ :D

21:20 UniversalChannel - Horrorra akadva 2 (2001)– erről legalább tuti tudom, hogy annyira rossz, hogy már jó. :)

21:30 FilmMánia - Hidrofóbia (2014)– jujj, de sz.rnak ígérkezik!

22:45 FILM+ - Boszorkányvadászat (2010) - lehúzták

22:50 AXN - Insidious – A gonosz háza (2013)– passz, még nem láttam

Tuti jó film, szerettem:

19:00 FILM+ - Last Vegas (2013) ~ bár elég depi

☆☆☆☆☆

Köszönöm a figyelmet!

Vigyázzatok magatokra ma este / éjjel!

☆☆☆☆☆

Maros András: Kávéházi pillanatok (és könyvbemutató esemény)

AniTiger – A Karácsony öröme BookTag

Grady Hendrix: Horrorstör

Sarah Addison Allen: A barackfa titka

Mini-könyvklub a’la Vegazus - 3. FELVONÁS! (fantasy)

J. D. Salinger: Zabhegyező

Jean-Louis Fournier: Hova megyünk, papa?

Tony DiTerlizzi és Holly Black: The Spiderwick Chronicles / A Spiderwick krónikái 1-5. (könyv és film)

AniTiger – Dorothy Blog Award

Jessica Park: Flat-Out Love - Szeretni bolondulásig (Szeretni bolondulásig 1.)

Julie James: A hamis partner (FBI 1.)

Mary Shelley: Frankenstein (könyv és film)

Josh Malerman: Madarak a dobozban

Békés, Boldog Karácsonyt Kívánok!

AniTiger – Karácsonyi slágerek book tag

Blake Crouch: Wayward Pines-trilógia (Wayward Pines, A pokol kapujában, Az utolsó város)

Alan Alexander Milne: Micimackó / Micimackó kuckója

Marni Bates: Láthatósági mellény lúzereknek (Smith Gimi 2.)

Havi összefoglaló - ez történt decemberben!

B.Ú.É.K.!