– Azt hiszed, a tündérmese csak lányoknak való? Csak egyetlen apróság – gondold végig, kik írták a tündérmeséket. Biztos lehetsz benne, hogy nem csak nők. A férfiak nagy ábrándja: egyetlen tánc, és tudni fogom, hogy ő az. Elég egy toronyból hangzó ének vagy egy pillantás az alvó arcára. Azonnal ráismerek a fejemben élő lányra, akár alszik, akár táncol, akár énekel. Persze a lányok is a hercegüket keresik, de a fiúk is a hercegnőjüket. És nem szeretnek sokáig udvarolni. Azonnal tudni akarják.
Fülszöveg:
☃
Kétféle ember létezik: aki imádja a karácsonyt, és aki szívből gyűlöli. Dash az utóbbi csoporthoz tartozik. Ám úgy tűnik, ez a karácsony más lesz, mint a többi: egy könyvesboltban – kedvenc írója műveinek szomszédságában – egy piros noteszt talál.
A füzetke eredeti gazdája, Lily, aki rajong a karácsony minden szépségéért, különös rejtvényeket agyalt ki a szerencsés megtalálónak. Dash úgy dönt, belemegy a játékba. Elkezdik egymásnak küldözgetni a piros noteszt különböző kihívásokkal, mégpedig csodabogár rokonok és barátok segítségével. Hiszen idén úgyis mindketten szülők nélkül maradtak karácsonykor: az övék az élet és New York! És hogy Lily és Dash végül összetalálkoznak-e? És elég az a szerelemhez, ha két vadidegen – egy mogorva és egy széplélek – egy füzet lapjain levelezget egymással?
Aki tudni szeretné a választ, olvassa el, milyen kihívásoknak kell megfelelniük, hogy erre egyáltalán esélyük legyen, és közben merüljön el a városok városának ünnepi forgatagában!
Könyv információk: Eredeti cím: Dash and Lily’s Book of Dares Eredeti megjelenés éve: 2010 Tilos az Á Könyvek, 2015 280 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634101000 Fordította: Lázár Júlia |
(Az értékeléshez olvass tovább! ⇩⬇ ⇩⬇⇩)
Miért olvastam el? Körülbelül a magyar megjelenésének a beharangozása óta érdekelt, mert ez egy Karácsonykor játszódó, New Yorkban mászkálós történet, amiben kicsit különc, kicsit könyvmoly, kicsit álmodozó IDEGENEK egymással kekeckedve „leveleznek” egy notesz által!
Lily & Dash története
Adott egy Karácsony-imádó leányzó, Lily, aki engemet kicsit a Harry Potter sorozatbeli Luna Lovegoodra emlékeztetett. A saját kis világába zárkózó, elszigeteltnek tűnő, elég elvont, mégis lelkes és vidám karakter volt. Kicsit flúgos is, ha már itt tartunk. Szóval Lily valami úton-módon levelezni kezd egy Mogorva sráccal, aki ki nem állhatja a Karácsonyt, de imádja a könyveket és jócskán antiszociális. Mogorva, vagyis Dash némelyik üzeneténél majdnem elsírtam magam – nagyon szívhez szólóan tud mesélni a srác, persze ő nem is burokban nevelkedett, mint Lily. Ők ketten a családtagjaik és barátaik által egy noteszen keresztül ismerkednek meg egymással egy hatalmas városban karácsonykor. Elképesztő lett, főleg mert haláliak a mellékszereplők (Lily családtagjai és Dash barátai), akik segítik a fiatalokat abban, hogy megmaradjon a játék titokzatossága vagy éppen bekavarnak a rossz időzítéssel.
Összességében…
...egy jól kitalált és megvalósított történet! Kifejezetten jók a tipikus New York-i helyszínek és elfoglaltságok, ahogyan az is bejött nekem, hogy nem csak a könyvmolyok, a Karácsony-imádók, de a csavaros, szép szerelmes történeteket kedvelőknek is megkapják a maguk részét. Nem olyan blőd humorú, inkább aranyos, játékos az egész, de nem gejl. Nem írom, hogy nincsen hibája a regénynek, hiszen hogy ne lenne? De annyira jó hangulatú, érdekes volt, hogy nem zavart. Bármikor újraolvasnám!
Szeretem az ilyen történeteket, mert megmelengetik a szívemet és olyan érzésem van tőlük, hogy egész évben Karácsony van - bármikor olvasom. Receptre kéne felírni minden szomorú, tizenéves (meg huszonéves, meg stb.) lánynak.
Imádtam őket - szereplők: Dash, Lily, Bumi.
Imádom: a borítót! Örülök, hogy ezt vették át a magyar kiadáshoz, mert a többit nem szeretem. Az első találkozásukat! Zseniális volt, szerettem, hogy az is a normálistól eltérően alakult.
Értékelés: 5
Ajánlom, ha… - szereted a Karácsonyt,
- New York-ot,
- a király mellékszereplőket,
- bájos romantikus sztorikat,
- bírod a könyvmolyokat (esetleg az vagy magad is),
- kedveled, ha egymástól nagyon eltérőek a főszereplők,
- éppen egy boldog, szívmelengető könyvre vágysz
- vagy olyan "világ-átölelős" hangulatod van!
Nem ajánlom, ha…
 |
| Drag Queen |
- nem kedveled a Drag Queeneket és/vagy melegeket az olvasmányaidban;
- éppen szőrszálhasogatós hangulatban vagy és legszívesebben felégetnéd a világot. Keresed más szemében a szálkát meg hasonló rosszkedvre utaló közhelyek. ;)
(spoiler!)
- Ha szereted a hatalmas happy endeket, ugyanis ez a történet nincsen lezárva! Nagyon bájos, sokat sejtet, de csak annyira lehetett boldog, amennyire a tizenéveseknek kijár. Nincsen esküvő, eljegyzés, boldogan éltek, amíg meg nem haltak ígéretek… De Dashben és Lilyben benne van a lehetőség a boldog befejezésre!
(Spoiler vége. Jelöld ki, ha érdekel!)
Új tételek a Bakancslistámon a könyv miatt:
1) Egyszer valamelyik Max Brenner csoki üzletben enni. – Bármit, de a csoki szurit tuti! Meg esetleg a csokipizzát is (jobb kis kép).
2) Végigbarangolni (néhány) IGAZI feldíszített utcán. //Pl.: Dyker Heights - linkek, Pl.: youtube video//
Kedvcsináló idézetek:
☃
 |
| Dash, az én cuki könyvmolyom (Matthew Gray Gubler) |
Könyvmoly voltam, olyannyira, hogy beszéltem is róla, pedig tudtam, hogy ez társadalmilag nem elfogadott.
☃
Szeretném hinni, hogy létezik valaki, aki csak rám vár. Szeretném hinni, hogy én meg csak őt várom.
☃
Igen, szeretnéd tudni a nevemet. De ha megmondanám, elég lenne a keresztnevem, máris megkereshetnél az interneten, és megtalálnád az összes pontatlan, tökéletlen leírást rólam. (Ha Johnnak vagy Michaelnak hívnának, ez nem fordulhatna elő.) És ha megesküdnél is mindenekre, hogy nem keresgélsz, a kísértés akkor is ott lenne. Én pedig szeretnék pont olyan finom távolságban maradni, hogy miközben megismersz, ne zavarjon más emberek lármája. Remélem, nem baj.
 |
| Lily, a furcsa leány (szerintem) |
☃
– Lily itthon van? – kérdeztem.
A nő leült velem szemben, és fölnevetett.
– Ki mondta, hogy nem én vagyok az? -kérdezett vissza.
– Hát – feleltem –, néhány barátom találkozott vele, és gondolom, említették volna, ha túl van a nyolcvanon.
– Nyolcvan! – az öreg hölgy döbbenetet színlelt. – Tudatom, hogy egy nappal se vagyok több negyvenháromnál.
– Tisztelettel megjegyzem – mondtam –, ha ön negyvenhárom, én még magzatvízben lebegek.
☃ ☃ ☃ ☃ ☃
☃ ☃ ☃ ☃ ☃
